Beregdaróc 4934 Beregdaróc, Szabadság u. 27. Látogatottság: 9740 Térkép:

Beregdaróc

Beregdaróc község a Felső-Tisza vidékén, a Beregi-síkságon, közvetlenül Ukrajna határánál fekszik.

A honfoglalás utáni időktől pásztortelepülések voltak a környéken, amelyek akkor népesültek be, amikor a szabad magyarokat szolgai sorba akarták kényszeríteni. A terület alkalmas volt a bujdosó pásztorok számára, mivel mocsaras, erdős vidék volt. A környező pásztortelepülések a tatár pusztítás során felégtek, elpusztultak. Ezután az erdőkben bujdosva megmenekülők népesítették be és alapították a falut, amely a XIV. századra már kiterjedt faluvá vált.
A község nevét kétféleképpen magyarázzák. A szakirodalom az Árpád-kori vadfogókról, a királyi erdőkerülőkről, azaz a darócokról eredezteti a nevet. A falu lakossága a daru madár nevéből származtatja, miután mocsaras jellege miatt rengeteg daru fészkelt itt.
A falu első birtokosai a Daróczi és Váradi családok voltak. A XV. századra a templomuk mellett tíz jobbágytelket alakítottak ki. 1743-ban az utolsó Daróczi halála után a Gulácsi, majd a Lónyay-család birtokába került a település, akik több mint egy évszázadig uralták.
A község lakóinak száma ma 900 fő körül mozog.
A község ma álló református templomának elődje Árpád-kori templom, amelyet 1465-ben átépítettek. A műemlék jellegű épület egyedi vonása, hogy sokszögzáródású és támpillérek nélkül épült, apszisa gótikus boltozatú.
A település további nevezetességei a görög-katolikus templom, a tájház, a Hét Csillag Református Üdülő-és Konferencia Központ, a horgásztó.
A község legnagyobb rendezvénye a nyaranta megrendezésre kerülő Daróci Kenderes Napok, amelyen a kenderfeldolgozás népi mesterségét mutatják be színes kulturális programok kíséretében.