A Sümegtõl északnyugatra fekvõ, megyehatár melletti település neve vélhetõen az ómagyar Hete személynévbõl alakult ki, írásokban 1264-ben tûnik fel elõször.

A középkorban Hetye a türjei konvent birtoka volt, de nemesek is birtak itt részeket. 1381-ben Hetyei János fiairól, Lõrincrõl és Pál mesterrõl olvasunk, 1520-ban pedig Hetyei Tamás volt egervári várnagyot említik meg a feljegyzések.

Hetye a török hódoltság alatt elnéptelenedett és puszta volt 1715-ben is. Hetyefõ 1808-ig a Hetyefai nevet viselte. Azóta Hetyefõ, melynek 1934-ben 208 lakosa és 42 háza volt. Ekkor határa 715 katasztrális hold. Közigazgatásilag a dabronci körjegyzõséghez tartozott. Határában a csornai premontreieknek volt birtokuk.