Zalaerdőd

8344 Zalaerdőd, Pet?fi u. 37.

Látogatottság: 9007
Térkép:


Zalaerdőd címereAz egykori Zala megyei község 195o-től tartozik Veszprém megyéhez. Először - 1966. április 1-ig - a sümegi járáshoz, ezt követően pedig a tapolcai járáshoz tartozott. Ebben az időben 628 lakosa volt.

Nyavalyád néven 1531-ben fordul elő Csánkinál. Első birtokosa Nyavalyádi Henrik fia Jakab volt, aki még 1531-ben is uralta a községet. Később 1426-ban - Szentlászlói Márton birtoka, majd a Marczali család kapta meg királyi adományként. Marczali János somogyi főispán - az akkor lakatlan pusztáját - enyerei pálosoknak adta 1454-ben. Egy évvel később ehhez beleegyezésüket adták Filemeng László és Gergely özvegyei is, igy a pálosokat 1455 márciusában beiktatták a Marczali féle birtokba. Marczali Mátyás királlyal is megerősittette adományozását 1458-ban. Nyavalyád 1494-ben és 1496-ban Szent Györgyvár tartozékaként szerepelt az összeírásokban. Szentgyörgy vára a Marczaliaké volt, így a két helység története is összefüggött a középkorban. A török időkben, sőt a hódoltság után is egyházi birtok a határ nagyobbik része. A török háborúk során valószínűleg elpusztult: hosszú ideig nem szerepelt ugyanis az összeírásban. Még 1720-ban is lakatlan helység. A XVIII. század második felében települt be. l792-ben már faluként tartották számon.

Birtokosa 1799-tól 1945-ig a Katolikus Vallási alap volt. A falu mai neve műszó: 1889-ben kapta.

Zalaerdődnek 1939-ben 3040 katasztrális hold területe és 759 lakosa volt. Lakóházainak száma ekkor 148, A lakosság többsége - 746 fő - a római katolikus vallást gyakorolta. Közoktatását egy római katolikus elemi népiskola és továbbképző szolgálta. Lakosainak többsége 10-15 holdas birtokkal rendelkezett. A Vallásalap 200 holdját 1945-ben kiosztották a kisparasztoknak.