I.
HELYZETKÉP ÉS KIINDULÓPONT

1. Információs társadalom, infokommunikációs technológia:

 Az információs társadalom kialakulása gyökeresen átrendezi a világot, a következő néhány év során eldől: mely országok kerülnek a fejlődők, melyek a leszakadók közé. A más néven tudásalapú társadalomban sosem látott mértékben nő a termékekhez, szolgáltatásokhoz hozzáadott tudásérték (információtartalom), a gazdaság regionális és globális szinten elektronikus hálózatba szerveződik, átalakul a munka világa, követelménnyé válik az "élethosszig tartó tanulás", összeolvad a távközlés, az informatika és a média (IKT). Leszakadás nemcsak országokat, hanem településeket, térségeket, szervezeteket és személyeket is fenyeget, ugyanígy lehetséges fejlődés is. Mindezen tények el kell gondolkoztassák és cselekvésre késztessék a települések önkormányzatait, társulásait is.
 Az információs társadalomhoz az út a kommunikáció és a társadalom fejlődésével vezet. Az emberek közötti kommunikáció a beszéddel kezdődött igazán. Az írásbeliség, majd a könyvnyomtatás tette lehetővé az információ megőrzését, egyre szélesebb körű terjesztését. A távközlés fejlődése a hang mellett az adatátvitelt is megoldotta, majd a vezeték nélküli technológiák révén a helyek közötti kommunikációt a személyek közötti (mobil) váltotta fel. A számítógép csak gép, mégpedig olyan, amelyik hatékonyan és pontosan meg tud oldani egy feladatot, ha az ember a megoldás általa kitalált módját közli vele. Erre az utóbbira szolgál a szoftver, vagyis a számítógépet működtető program. A számítógép tehát olyan berendezés, amely elektronikusan, programok segítségével működik, utóbbiak nélkül hasznavehetetlen.
 Az információ a személy, vagy szervezet számára értelmezhető adat, új ismeret. Segítségével csökken a bizonytalanság, lehetővé válik a lehetséges alternatívák közötti választás. Az informatika az információ áramlási, feldolgozási, tárolási és hasznosítási módszereinek összessége. Ma már hatékonyan képes biztosítani az irodai, a kommunikációs és az adatkezelési funkciók teljes körét, ezen eszközök egységes igazgatási-műszaki infrastruktúrába integrálódnak (IKT).

2. Az informatika eddigi önkormányzati alkalmazása:

 Az önkormányzatiság kezdetekor a települések több mint fele telefonon közvetlenül nem volt elérhető. Az önkormányzatok létrejötte potenciálisan nagy piacnak tűnt az informatikai vállalkozások számára. Hamar kiderült azonban önkormányzati oldalon az anyagi és szellemi erőforrások, vállalkozói oldalon a közigazgatási ismeretek hiánya, amelyek többnyire kudarchoz vezettek. Az önkormányzatok informatikai alkalmazásaiban, az eszközfejlesztésben, az ismeretek növelésében meghatározóak voltak a választásokhoz, népszavazásokhoz központilag biztosított rendszerek és infrastruktúra. Az önkormányzatok jelentős delegált állami feladatokat is ellátnak, ennek ellenére állami informatikai koordinációjuk, a szabványosítás nem alakult ki, a választásokon, személyi adat- és lakcímnyilvántartáson, okmányirodán, anyakönyvön, pénzügyi területen túl. Főként a megyei jogú városok, illetve néhány kisebb település saját rendszerfejlesztésbe kezdett, felismerve és érvényesíteni igyekezve azt a tényt, hogy a polgármesteri hivatalok által megszerzendő, feldolgozandó és továbbítandó információ sokszorosa a korábbinak, amely a korábbi módokon már nem teljesíthető.
 
 A hivatalok minőségileg és mennyiségileg újszerű problémák elé vannak állítva, amelyek a korábbi módszerekkel már nem végezhetők el megfelelően, illetve jelentős emberi kapacitást kötnek le feleslegesen. A polgármesteri hivatalokra döntően ma is a "papíralapú működés" jellemző, a számítógépek csak egyes pontokon segítik a munkát (szövegszerkesztés, iktatás, könyvelés, helyi adók, személyi adat- és lakcímnyilvántartás, szociálpolitika).
 Átgondolt és összehangolt, központilag támogatott programok helyett a teljeskörű feladatellátásra alkalmatlan, részterületeket lefedő "szigetalkalmazások" működnek. E szoftverek abban az értelemben is szigetek, hogy a mások részére is alkalmas, vagy azzá tehető, egyes hivatalok által kifejlesztett programok sem hasznosulnak másutt. A koordinációra és az önkormányzati feladatellátás segítésére pozitív példa a szociális minisztérium egyetlenként már több éve futó "szociális mintahely" projektje, amely az informatikai alkalmazások feltérképezését és ajánlását is célozza, anyagi támogatást is nyújtva a bevezetéshez.

 A szoftverpiacon alig található a speciális önkormányzati igényeknek általánosan is megfelelő program, annak ellenére, hogy több cég foglalkozik ezzel, ajánlatok özönét zúdítva a megfelelő kiválasztására egyenként felkészületlen hivatalokra. Nincs garancia arra, hogy az egyes fejlesztésekben a közigazgatási szakmai elem a szükséges mértékben szerepet kap, ezáltal sokak számára alkalmas, szintetizált megoldás születik. Ha ez csodaszámba menően mégis így alakul, a termék árát kevés hivatal képes megfizetni. Az általánosan alkalmazható kivitelű és árú igazgatási felhasználói szoftverek hiánya azért is különös gondot okoz, mert a hardverfeltételek az utóbbi években javultak, ám az eszközök így jórészt kihasználatlanok, degradálják az informatika, mint igazgatást hatékonyan segíteni képes erőforrás hitelét. Elkezdődött az INTERNET igazgatási célú alkalmazása is (levelezés, információszerzés, továbbítás, honlapok, portálok).
 A korszerű, hatékony önkormányzati feladatellátás az államnak is alapvető érdeke. Ezt felismerve hozták létre a körzeti igazgatás elemeként a korszerű okmánycsaládot előállító okmányirodai hálózatot. A rendszer a kezdeti zökkenőkön túljutva eredményesen, világszínvonalú megoldásokat alkalmazva működik.

3. Kihívások az önkormányzatok informatikai modernizációjában:

 Az információs társadalom az emberiség történetében korábban végbement mezőgazdasági és ipari forradalomhoz hasonló jelentőségű változás. Azonban arról csak tanultunk, ezt pedig alakíthatjuk, ám mindenképpen részesei, élvezői, vagy elszenvedői leszünk. Az új kor fontos jellemzője az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra kialakulása, a tér és idő viszonyának és értelmének megváltozása, a versenyképesség kritériumainak átalakulása települési szinten is. A legfontosabb erőforrássá az információ válik.
 Sajátos és meghatározó szerep jut a közigazgatásnak, mint az informatika egyik legnagyobb potenciális felhasználójának. Megteremtődhet a feltétele a közigazgatási szervek hatékonyabb működésének, az olcsóbb, szakszerűbb, gyorsabb, ugyanakkor egyszerűbb ügyintézésnek, javulhat a polgárok tájékoztatása, véleménynyilvánítási lehetősége. Mindez önkormányzati vonalon csak akkor és úgy lehetséges, ha

-  megismerik és adaptálják a világtendenciákat, az országos stratégiákat és programokat,
-  az állam koordináló és feltételbiztosítást segítő szerepet vállal méginkább, (szabványosítás, pályázati források),
-  egymás számára megismerhetővé és megszerezhetővé teszik előremutató megoldásaikat,
-  mindezek alapján kialakítják informatikai stratégiájukat,
-  összefogva nagyobb piaci szegmenst kínálva, alkalmas, megfizethető árú és feltételű termékek segítségével, koncentrált képzéssel, oktatással, pályázati források megszerzésével ütemesen megvalósítják stratégiájukat.

Ezekhez is segítséget kíván nyújtani informatikai munkacsoportunk megfelelő eszközök, programok felkutatásával, kifejlesztésének segítésével, illetve forgalmazási feltételeik könnyítésével.

4. A kihívásokra adott uniós és állami válasz - magyar információs társadalom stratégia (MITS), uniós pályázatok

Magyarországon 2000. nyarán a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kebelében jött létre az Informatikai Kormánybiztosság, majd 2002-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). Mindkettő a közigazgatási informatika felelős gazdájaként is, ám a képet színezi, hogy a MEH és a Belügyminisztérium is foglalkozik e területtel. Az Európai Unió 2002-ben dolgozta ki az "eEurope 2005" akciótervet, a lisszaboni stratégia részeként. Az akcióterv két egymást erősítő csoporton alapul: ösztönözni kívánja a (köz)szolgáltatások, alkalmazások és a tartalom fejlesztését, támogatja az ezek alapjául szolgáló szélessávú infrastruktúra és a biztonság tárgyába illeszkedő projekteket. Ehhez a szabályozás, a legjobb gyakorlatok, tapasztalatok, mintaprojektek megismertetése, az összehasonlító elemzések, valamint a működő szabályozások átfogó koordinálása eszközöket használja fel. Az akcióterv részei:

- IDA-program a közigazgatás elektronikus adatcseréjének lehetővé tételére,
- IST (Információs Társadalmi Technológiák)-program a felhasználóbarát információs társadalom megteremtésére irányuló kutatások-fejlesztések támogatására,
- e-CONTENT-program az európai digitális tartalom fejlesztésének és felhasználásának serkentésére (a közszféra információihoz hozzáférés is),
- e-SAFE-program az INTERNET biztonságosabb használatáért, az illegális, tiltott és veszélyes tartalmak kiszűréséért.

A tagországok által tett fogadalmak között szerepel, hogy 2005-ig minden kormány szélessávú adatátvitelhez juttatja közigazgatását, valamint húsz államigazgatási alapszolgáltatását az interneten interaktív módon igénybe vehetővé teszi. Ezek:

A lakosság számára:

- személyi jövedelemadó bevallás,
- állásközvetítés,
- társadalombiztosítási juttatások igénylése (munkanélküliségi járadék, családi pótlék, egészségügyiköltség-térítés, tanulói ösztöndíjak),
- személyi okiratok (útlevél, jogosítvány),
- gépkocsirendszám-ügyintézés,
- építésiengedély-igénylés,
- rendőrségi feljelentés,
- közkönyvtári szolgáltatás,
- születési és házassági anyakönyvi kivonat igénylése,
- felsőoktatási beiratkozás,
- lakcímváltozás-bejelentés,
- egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos adminisztráció (például időpontkérés)

A vállalkozások számára:

- TB járulék befizetése,
- társaságiadó-bevallás,
- ÁFA-bevallás,
- új vállalkozás bejegyzése,
- statisztikai adatok kötelező bejelentése,
- vámügyintézés,
- környezetvédelmi engedély-igénylés,
- közbeszerzés.

Tagállami vállalás továbbá településeiken olyan nyilvános "internet-pontok" létesítése, amelyek segítségével a "gép és háló nélküli" polgárok is részesülhetnek a világháló áldásaiból.
Az "eEurope-program" tartalmazza az unió "Common List of Basic Public Services" (CLBPS) ajánlását is, amely az elektronikus ügyintézésre az alábbi 4 szolgáltatási szintet határozza meg, lehetővé téve a függőben levő ügyek ügyfél általi elektronikus követését, a kétirányú interaktivitást is az INTERNET-en:

1. szint: on line információk a közigazgatási szolgáltatokról (ügyleírások, nyomtatványok,
   ügyfél-tájékoztatás)

2. szint: űrlapok, nyomtatványok letölthetősége (papíron továbbíthatók a hivatalba)

3. szint: űrlapok, nyomtatványok on line kitöltése, hitelesítése (elektronikus továbbítása)

4. szint: teljes elektronikus ügyintézés (személyes megjelenés nélkül illeték, díj lerovása is
   elektronikus úton)

Az IHM által kidolgozott MITS megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi l43. számának II. köteteként, illetve a www.ihm.hu, illetve www.itktb.hu honlapon. Szerkezete három szintű, beavatkozási területekre, főirányokra és programokra tagozódik. A hat beavatkozási terület a legátfogóbb egység, ebbe illeszkedik a 13 főirány, néhol egymást átfedő módon. A programok rendeltetése a végrehajtási felelősség meghatározása és a feladatok közötti összefüggések kezelése. A MITS három szerkezeti szintjéhez, negyedikként 18 programfüzet társul, ahol már konkrétan végrehajtható, gyakorlatba átültethető tételes feladatsor jelenik meg, határidőkkel, mérhető, monitorozható (benchmark) indikátorokkal, forrástérképpel, működési modellel. A MITS időhorizontja közép (2004.-2006.) és hosszú (2012.-2015.) távra készült el. Az e-önkormányzatokkal kapcsolatos fejezetek a MITS-ben a "közigazgatás" főirányhoz tartoznak, logikailag négy helyen jelennek meg:

- a közigazgatás főiránynál táblázatos és leíró formában is,
- az "eEurope" ajánlás nyilvános alapszolgáltatásokra című mellékletben,
- az ágazati stratégiákat részletesen bemutató mellékletben, a belügyi részben és önálló egységként is,
- a dokumentumban több helyen elszórtan, elsősorban a kapcsolódási területek más főirányokkal relációban.

Tehát az elektronikus önkormányzati törekvések egy többdimenziós térben formálódnak, melynek legfőbb erőkarjai: Magyarország Európai Unió-s tagsága, az önkormányzatok autonóm jogállásának sajátosságai, a tervezett közigazgatási reform várható következményei, valamint a heterogén lokális adottságokból következő megoldásbeli sokszínűség. Az optimális jövőbeni állapot megteremtésének irányába mutató célok:

- az elektronikus szolgáltatások területén az "eEurope 2005" által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006. elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen,
- országos önkormányzati portál (rendszer) megvalósítása,
- önkormányzati információs infrastruktúra menedzsment korszerűsítése 2006 elejéig,
- helyi szintű (vezetői, képviselői és hivatalnoki) tudatosságnövelés folyamatosan.

A kijelölt célok megvalósítása érdekében a főbb feladategyüttesek: személyes dokumentumok (útlevél, jogosítvány), építési engedélyek, különféle bizonyítványok (születési, házassági), lakcímváltozás elektronikus igénylésének 100%-os lefedettségű megteremtése; komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek fejlesztésének és implementálásának (lehetőleg üzleti alapú) elősegítése; költségkímélő - ASP, outsourcing - megoldások (lehetőleg üzleti alapú) támogatása; képzési programok (stratégiai tervezés, felhasználói, ügyfélszolgálati ismeretek).

A MITS alapján, annak önálló elemeként készült el az IHM e-Önkormányzati Ágazati Részstratégia (EÖR). Alapállása az, hogy az e-közigazgatás részben szervezési, részben technológiai kérdés. Ennek értelmében a fejlesztésnek egyrészt az ügyvitelszervezésre, korszerűsítésre, másrészt az IKT-fejlesztésre kell irányulni, úgy, hogy az igazgatásszervezés áll első helyen. Ezt támogatja a szélessávú infrastruktúra kiépítése, az eszközpark korszerűsítése, valamint az alkalmazások (célszoftverek) és szolgáltatások számának, minőségének emelése, a hazai és az uniós kompatibilitás jegyében. A cél az uniós CLBPS-ajánlás 3. szintjének elérése - esetenként a 4.-é -, az ügyfelek és az üzleti élet korszerű tájékoztatással, ügyintézéssel való kiszolgálása. Ehhez az egyablakos, egymenetes megoldások, a tér és idő korlát megszüntetése, a közérdekű, közhasznú adatok hozzáférhetősége szükséges, azzal, hogy jó ideig még párhuzamosan kell működjön a papíralapú és az elektronikus ügyintézés, de azonos minőségben. Az EÖR megfogalmazza az önkormányzati informatikával kapcsolatos elvárásokat a következők szerint:

Az ügyintézéssel kapcsolatosak:

- Önkormányzat-lakosság, hivatal-lakosság közti interakció biztosítása.
- Az ügyfélfogadás térbeli és időbeli korlátainak kitolása, illetve feloldása.
- Gyorsabb, egységes, diszkrimináció-mentes ügyintézés.
- Azonos ügyben azonos ügyintézés (országosan).

A gazdaságosságra vonatkozók:

- A korrupció visszaszorítása, felderítés megkönnyítése.
- Gazdaságos, korszerű, munkaerő- és időtakarékos ügyvitel.
- Önkormányzati munkaerő-mobilitás megkönnyítése, a munkaerő-képzés egységesítése.
- A beszerzési/fejlesztési költségek minimalizálása (pl. tipizált rendszerek alkalmazásával.

A szervezettséggel, szervezéssel kapcsolatos fontosabb elvárások:

- Átlátható folyamatok, jogkövető megoldások.
- Felelősségek egyértelmű definiálása, nyomon követése konkrét esetekben is.
- Elemzésekhez alapadatok generálása, statisztikai adatok előállítása, jelentések készítése.
- Az önkormányzati szervek munkatársai informatikai felkészültségének elmélyítése.
- Önkormányzatok közötti információ-csere előmozdítása.
- Fokozatosan kiépíthető e-önkormányzati informatikai modell kialakítása.
- Eljárási viták, felelősségi kérdések eldöntéséhez tényadatok szolgáltatása.
- Szükségtelen adatszolgáltatások, párhuzamos munkafolyamatok elkerülése.
- Párhuzamos irattárak kiküszöbölése.
- Adatvédelmi szabályzatok kidolgozása, betartásuk biztosítása.
- A megfelelő archiválás biztosítása, törvényes adatőrzési időszakok betartatása.
- Államigazgatási adatvagyon bővítése.
- Egységes közigazgatási fogalomtár definiálása, kialakítása és felhasználása.
- Minőségbiztosítási módszerek bevezetése, egységesítése az önkormányzati szerveknél.

Az elvárások teljesítése a helyi közigazgatás modernizációját eredményezi. Ugyanez a célja a Belügyminisztérium IDEA-programjának is, amely az EU által elvárt térségi-partnerségi (majd régiós) szintre helyezésével, ezáltal a teljesítőképesség és a hatékonyság növelésével történhet. Fontos, hogy az új közigazgatási struktúrák elektronizált alapon működjenek, mivel az informatikai stratégia készítés és megvalósítás, fejlesztés lehetséges legkisebb színtere nem a (kis)település, hanem a kistérség! A többcélú társulás pedig ehhez - is - alkalmas szervezeti forma.

Magyarországon az Európai Unió strukturális alapjának támogatásai az informatikára vonatkozóan a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) keretében érvényesülnek. A 4.3. intézkedés tartalmaz önkormányzatok részére e-közigazgatás fejlesztési pályázati lehetőséget. 2004-ben két komponensére jelent meg kiírás:

1. Az önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszerének fejlesztése, az  elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése  (CLBPS-ajánlás szerint)

2. A helyi önkormányzatok tulajdonában, vagy kezelésében levő adatvagyon másodlagos  hasznosítására irányuló fejlesztések.

A két kiírás összesen 41 nyertese közül remélhetőleg több modellértékű, mások által is könnyen adaptálható megoldás születik, amelyekhez, mint önkormányzati szolgáltató központokhoz a most kimaradtak is csatlakozni tudnak pályázati források által támogatottan. Ez annál inkább szükséges, mert jelenleg a szélessávú infrastruktúra kiépítésére, valamint az e-Magyarország-pontokra vonatkozóan túl önkormányzatok részére uniós pályázati lehetőség nincs.

Az infokommunikációs rendszer összefüggő elemekből álló együttes, e jelleg arra is utal, hogy egyik a másik nélkül sikeresen nem fejleszthető. A számítógép nem hatékony eszköz a célnak megfelelő szoftver nélkül, ám a szoftver sem fut elavult gépen. A rendszer része az ember is, mint alkalmazó, illetve potenciális felhasználó (ügyfél). A IKT-rendszer a települési, térségi infrastruktúra része - kell legyen -, hasonlóan más közművekhez.

El kell érni, hogy
-  a polgárok az őket érintő kormányzati, önkormányzati, kistérségi, regionális és európai uniós információkhoz elektronikus formában - is - hozzájussanak,
-  a kormányzati és önkormányzati működésre, illetve döntésekre vonatkozó adatok az interneten keresztül hozzáférhetővé váljanak,
-  az önkormányzati adatvagyon közérdekű, közhasznú köre elérhetővé és hasznosíthatóvá váljon a média, a cégek, vállalkozók, a civil szervezetek, valamint a polgárok számára,
-  egyszerűsödjön, emellett hatékonyabbá váljon, gyorsuljon az ügyintézés az informatikai támogatás segítségével, a tér és idő korlátok csökkentésével, on line módon is, 
-   a közszolgálati dolgozók befogadják és alkalmazni tudják a korszerű informatikai megoldásokat.

A megfelelő hivatali információs rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteni:
az információ
-  legyen pontos, csak egyszer(esen) legyen tárolva,
-  legyen aktuális (könnyen naprakészen tartható),
-  legyen könnyen hozzáférhető (könnyű sokszoros elérés),
-   legyen hasznos (többszörös kapcsolatok - relációk - lehetősége)
-  legyen biztonságos (adatvesztéstől, sérüléstől, jogosulatlan változtatástól védett)

Ezen alapvető igények kielégítésén túl a következő hasznossági vonások jellemezzék:
-  térbeli és nem térbeli információk integrációja,
-  könnyű hozzáférés más információrendszerekhez,
-  nagy adatmennyiség komplex kezelésének képessége,
-  egyedi konkrét alkalmazási igények testreszabott kielégíthetősége,
-  kiterjedt analitikai képesség,
-  biztonság és rugalmasság, változások gyors követése,
-  felhasználóbarát jelleg,
-  moduláris felépítés.

Mindezen céloknak és követelményeknek csak a magyar önkormányzati struktúra jellegzetességeit is figyelembe vevő, a teljes hivatali vertikumot átfogó komplex és integrált rendszer felel(het) meg. Ilyen jelenleg nincs, ki kell fejleszteni, a szigetalkalmazásokra alapozva. Fokozatosan el kell érni, hogy a hivatalban minden feladatmegoldás számítógéppel történjen, ezek egymással és más, nem hivatali rendszerekkel az indokolt mértékben és módon kommunikáljanak, teljesítsék a szükséges adatcserét és adatszolgáltatást mind házon belül, mind kifelé (jelentések, statisztikai és egyéb adatszolgáltatások). Alapvető szempont tehát, hogy az egyes feladatokat támogató programokat nem egymástól izoláltan, hanem közös platformra alapozottan, egymással szoros kapcsolatban álló kommunikációs lehetőséget biztosító részelemként kell kialakítani. További lényeges követelmény, hogy ne csak résztámogatásra legyenek alkalmasak, hanem épüljenek be az ügyvitel teljes folyamatába, az alapadat keletkezésétől (ügyindítástól) a döntésig, illetve annak teljesüléséig (végrehajtásáig) támogassák az ügymenetet. A regisztrációs jellegű, illetve a - pl. adatbázisból - gyorsan elvégezhető eljárási fázisú ügykategóriákban tegyék lehetővé az azonnali (vagy rövidített határidőbeni) automatizált ügyintézést. Kényszerpályán az anyagi és eljárási jogszabályok garantált érvényesítésével haladjon az ügyintézési folyamat, csak teljesítésük esetén léphessen tovább az ügyintéző. Biztosítsák az ügyviteli folyamat könnyű vezetői, valamint ügyfél általi ellenőrzését, segítsék a munkaszervezést (helyettesítés, csúcsterhelés kiszolgálása, új dolgozó betanulása). Mindez az előre programozott ügyvitel (ügymenetkezelő-workflow) kívánalmait jelenti.

A különböző önkormányzati, kistérségi működési területek részben azonos, részben különböző adatkört igényelnek. A hatékony működés érdekében elengedhetetlen a közös adatok központi tárolása (adatbázis) és a speciális információk hozzájuk kapcsolása. (Ezt hagyományos - elavult - módon az iktató végzi.) Az önkormányzati igazgatás három alapadat-csoportja
- a terület,
- a népesség,
- a szervezetek,
minden igazgatási cselekvés legalább egyikhez kapcsolódik. A térbeli és a hozzájuk kapcsolódó numerikus adatok kezelését térinformatikai rendszerben célszerű megvalósítani. Így lehetségessé válik térbeli keresés, továbbá a numerikus adatok feldolgozása során kapott eredmények térbeli megjelenítése. A térbeli objektumhoz a numerikus adatokon túl dokumentumok, műszaki rajzok, fényképek, videofelvételek kapcsolhatók, tehát naprakészen tárolhatók fejlesztési és rendezési tervek is. Mindezen lehetőségek és előnyök kihasználása céljából az adatbázist - ahol lehet - térinformatikai rendszerre célszerű felépíteni (legdrágább, a háttér alapos előzetes megszervezését, felépítését igénylő volta miatt a fejlesztés legvégső fázisaként).

A fejlesztés több különböző hivatal igazgatási és informatikai szakmai közreműködésével kistérségi szinten valósuljon meg. Ezáltal mások számára is alkalmas, piacképes megoldás születhet, kisebb invesztíciót igényel, kedvezőbb árat eredményez, jótékonyan visszahat a közreműködő hivatalok működési struktúrájának alakítására. Egyszerűbbé válik a rendszerkövetés, karbantartás, továbbfejlesztés is. Ezt elősegítheti a GVOP-pályázat-nyertesekhez, mint informatikai szolgáltató központokhoz kapcsolódás, ASP-alkalmazásszolgáltatási megoldással.

Fontos tehát a hazai és európai uniós ajánlások, stratégiák, a legjobb gyakorlatok (best practices) megismerése és érvényesítése a tervezésben, előkészítésben, a fejlesztés megvalósításában. Napjainkban követelmény a jegyzőkkel szemben is: "gondolkodj globálisan, elemezz és cselekedj lokálisan!" Legfontosabb kiindulópont az IHM e-Önkormányzat Részstratégiája (EÖR), amely megfesti az ideális (2012-2015 közé prognosztizált) önkormányzat vízióját a jövőkép-megoldásmodellel. A modell célja, hogy megoldási alapelveket, minőségi és egyéb követelményeket rögzítsen s ezáltal útmutatással szolgáljon a meglevő rendszerelemek fejlesztéséhez, újak megvalósításához, kiválasztásához, implementálásához (alkalmazásba vételéhez), az összes igény fokozatos, egymásra épülő lépésekkel történő kielégítéséhez. A szolgáltató típusú helyi közigazgatás feltétele a belső működési hatékonyság fokozása, ami a költségek optimalizálását is eredményezi. Kívánalom megvalósítani

- a feladatok lehető legszélesebb körét átfogó (komplex), összehangolt és együttműködő (integrált) elektronikus ügyvitelt, a papíralapú ideiglenes fenntartása, ám javítása mellett, munkafolyamat-kezelési (workflow) alapon;
- számítógépes támogatással a hatékony gazdálkodást;
- az adatvagyon belső (vezetői információs) és külső (közérdekű, közhasznú) hasznosítását;
- az önkormányzati tudás integrálását (tudásmenedzsment) a döntéshozatal és a végrehajtás javításáért;
- a korszerű, megbízható, költséghatékony infokommunikációs infrastruktúrát

kistérségi szinten, a körzetközponti önkormányzatok kiemelt feladatai és felelőssége érvényesítésével.
Az EÖR nem egy szabványos rendszer előírásait határozza meg, csak irányt mutat. Nem akarja sérteni az önkormányzati önállóságot, így minden önkormányzat (kistérség) maga dönthet informatikai rendszerének stratégiai irányairól, fejlesztési üteméről. Csupán ajánlásként készült, amelynek követése hatékonyabb, dinamikusabb, eredményesebb közigazgatást hozhat. Megvalósítását olyan programként határozták meg, amely számtalan projektből, feladatokból áll. Ezek ütemezésükkel, erőforrás-igényükkel, felelőseikkel, teljesítésük mérési, értékelési módjával táblázatos formában megtalálhatók a részstratégiában. A kormányzat a program megvalósítását a központi feladatok elvégzésével, az önkormányzati projektek esetében szakmai tanácsadással, koordinációval és - elsősorban a pályázati rendszereken keresztül - pénzügyileg is támogatja.

Dr. Vincze Ferenc
Hargitai, Katalin