II.

A KISTÉRSÉGI ÜGYVITELKORSZERŰSÍTÉSI-INFORMATIKAI STRATÉGIAI ELEMEK

2. rész

2. Az informatikai rendszer elemei:

Hardvereszközök

A számítógép települési közigazgatási felhasználása az IBM cég PC (personal computer- személyi számítógép), XT  és AT gépeivel kezdődött az 1980-as évek második felében. A számítógép a következő főbb egységekből áll:
- adatbeviteli (legjellemzőbb a billentyűzet, az egér, valamint a képolvasó-szkenner)
- feldolgozó (központi egység, központi tár-memória stb.)
- adatkiviteli (monitor, nyomtató, hangszóró, rajzgép-plotter stb.)
- adattároló (winchester, floppy, cd lemez, pendrive stb.)

A környezettel kapcsolatot tartó egységrészeket perifériának, míg az adott periféria-kombinációval felszerelt, használatra alkalmas számítógépet konfigurációnak nevezik. A számítógép teljesítményét processzora és memóriája határozza meg. Napjainkban már csak Pentium processzorral (I.-IV.) ellátott gépek kaphatók, amelyek a feladatellátásra különböző mértékben alkalmasak, korszerű monitorral ellátva. Alkalmazhatók a hordozható laptop és notebook gépek, megjelentek a vezeték nélküli pocket pc-k, zsebgépek.

A merevlemezek - winchesterek - a számítógépek háttértárolói, tárolják az operációs rendszert, az összes egyéb szoftvert, az adatokat, dokumentumokat. Vírustámadás esetén jelentős adatvesztés, helyreállíthatatlan kár történhet a merevlemezen, amely ellen megfelelő programok alkalmazásával védekezni kell. A gigantikus méretű merevlemezt, illetve a floppykat (mágneslemezeket) kiválthatja egy cd-író. Egy üres cd-lemez mindössze pár száz forintba kerül és 650 MB adat fér rá, szemben az 1,4 MB-os floppy lemezzel.

A számítógép konfiguráció operációs rendszer nélkül működésképtelen. Az operációs rendszer olyan programrendszer, amely egységes és szabályozott hozzáférést biztosít a számítógép erőforrásaihoz, kiszolgálja az igényeket, felügyeli és optimizálja a folyamatot. Korábban legelterjedtebb a Microsoft cég DOS rendszere volt, amely kezelte a Windows szoftverek kezdeti verzióit is. Napjainkban a DOS mellett, a Windows ’95 és ’98, valamint a ’2000, illetve az NT a leginkább használt a hivatalokban, de megjelentek a LINUX szabad szoftverek is.

A számítógépekhez nyomtatót használunk iratelőállításra. A korábbi mátrix (tűs) kivitelűek helyébe a meglehetősen drága üzemű tintasugarasok léptek leginkább. A legolcsóbb üzemet és a legjobb minőséget a fénymásolóval azonos működési elvű, a tintasugaras kivitelűnél drágább lézernyomtatók produkálják. Megjelentek a különböző célú eszközöket integráló multifunkciós gépek, amelyek egyszerre képesek ellátni a nyomtató, a másoló, a fax és a lapolvasó (szkenner) feladatait. Ezek kisebb helyet foglalnak, csökken a karbantartási igény, alacsonyabb az üzemeltetési költségük (számítógép alapú digitális irodai rendszerek). Használatuk indokolt, hisz a papír ma és a közeljövőben szerves részét képezi az irodáknak, ugyanis könnyebb olvasni, használni a monitornál. A kisebb hivataloknak, illetve a nagyobb hivatalok kisebb irodaegységeinek feltétlenül szükségesek ilyen berendezések, amelyek hálózatra kötve több felhasználót is kiszolgálnak. A nagyobb, városi hivatalok iratelőállító, irattöbbszöröző eszközparkja célszerűen a következő gépekből áll(hat):

- hálózatba kötött, nagyteljesítményű, multifunkciós digitális irodai rendszer iratelőállításra, kispéldányszámú (max. 50 pld.), sokszorosításra, szkennelésre, faxelosztásra,
- nagypéldányszámú iratsokszorosításra nagykapacitású, mesterfóliára dolgozó, az előzőnél olcsóbb példányonkénti költségű másológép,
- kisebb irodacsoportoknak, illetve hivataloknak a négy funkciót egyként ellátó kisteljesítményű multifunkciós eszközök.
Alkalmazásuk pusztán gazdaságossági számítás kérdése, amelyet felmérés alapján az ilyen berendezéseket forgalmazó cégek díjmentesen elvégeznek.

Szoftverek

A legkorszerűbb számítógép konfiguráció sem képes támogatni az igazgatási feladatellátást alkalmas célszoftver hiányában. Leggyakrabban használt általános felhasználói szoftver a Microsoft Office terméke, amely szövegszerkesztőt (Word), táblázat-, illetve adatbáziskezelőt (Excel, illetve Access), továbbá prezentációs programot (Power Point) tartalmaz. A Star Office nyílt forráskódú szoftver magyar nyelvű továbbfejlesztett változata Magyar Office néven, lényegesen kedvezőbb áron szerezhető meg.
A szoftverpiacon vásárolható többféle hatályos jogszabály nyilvántartás, többféle plusz szolgáltatással, online eléréssel. Alkalmazása a hivatalos közlönyök árát és átfutási idejét ismerve célszerű és takarékos megoldás. A Complex CD Önkormányzat Jogtár Plusz termék kifejezetten a jegyzőknek hasznos. Vásárlással ugyancsak beszerezhetők a testületi ülések lebonyolítását segítő szavazatszámláló és konferencia rendszerek, korszerű ügyfélhívó programok, pénzügyi, gazdasági, valamint iratkezelő, iktató szoftverek, ha nem is a gazdaság piaci szférájában jellemző választékban, (még) nem minden szükséges célra alkalmas kivitelben. A szociális minisztérium dicséretes  szociális mintahely programja keretében a szociális igazgatást támogató rendszerek is megismerhetők, megvásárolhatók, esetenként minisztériumi támogatással.
A polgármesteri hivatalok alapvető feladata a polgárok és szervezeteik, a partnerek és ügyfelek ügymeneten kívüli tájékoztatása, illetve az ügymenet részeként felvilágosítása, valamint az igazgatási ügyvitel. Az ügyvitel fő részei: az ügykezelés (amely az iratelőállításból és az iratkezelésből áll), az ügyintézés, valamint az adatkezelés és az információszolgáltatás. Ügyviteli területen jellemzően még csak nyilvántartó, döntéstámogató, döntéskezelő rendszerek működnek, az ügyintéző (tehát az olyan, amelynél az ügyintézéshez csak a számítógép legyen szükséges) megoldások még kifejlesztésre várnak.
- Tájékoztatásra és felvilágosításra felhasználhatók a kormányzati internetes portál (www.magyarorszag.hu) életeseményeket követő ügyleírásai nemcsak a polgármesteri hivatalokban (teleházakban, könyvtárakban, érdekképviseleti szerveknél).

Szükséges a workflow technológiájú, tudásbázisú ügymenetmodellek kifejlesztése. Az elektronikus ügyintéző rendszernek az ügyintézéshez szükséges valamennyi információt számítógépen célszerű tartalmaznia, így
- a vonatkozó hatályos jogszabályok, bírósági döntések szövegét,
- az ügyintézési folyamat leírását (ügymenet),
- az ügyféltájékoztatókat,
- az iratmintatárat (beadvány és ügyirat).
E megoldás segítségével az ügyintéző számítógépen végezheti az eljárási cselekményeket, megkerülhetetlenül, ami garancia a törvényes, szakszerű, hatékony, gyors ügyintézésre. A tudásbázis nemcsak egy-egy szakügyintéző (tudásgazda) privilégiuma lehet, hanem az ügyfelek által is megismerhetővé, ezáltal az ügyintézés ellenőrizhetővé, a viszony partnerivé válhat. Emellett könnyítheti a helyettesítés, a munkacsúcsok megoldását, a végtermék könnyen válhat minőségivé. A szoftver megoldása az elektronikus aláírás, vagy ügyfélkapu alkalmazásával az online non stop távügyintézést is biztosítja. A kisebb településeken kiküszöbölheti a szakember ellátottság szükségszerű korlátozottságából adódó, egyébként behozhatatlan hátrányokat.

Az egy közigazgatási szervnek számító polgármesteri hivatalokban az ügyfelek, illetve az eljárás könnyítése, gyorsítása érdekében önmagában szükséges a nyilvántartások egységes adatbázisba szervezése. Szükséges ez továbbá az önkormányzati döntések hatékony előkészítése, az adatvagyon hasznosulása, a kötelező, illetve önkéntesen elvárt (pl. kérdőívek, felmérések) statisztikai és más adatszolgáltatások teljesíthetőségéhez is. Vagyis kell egy alkalmas vezetési, irányítási információs rendszer, nyilvános felületeként az adatvagyon közérdekű, közhasznú köréből az interneten is információt nyújtó résszel.
Az egységes önkormányzati adatbázis aktuális állapotban tartására, kezelésére, az adatvagyon hasznosítására a nagyobb hivatalokban adatgazdát és adatvédelmi felelőst célszerű foglalkoztatni.

Alapvető fontosságú új jogszabály a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), amely 2005. november 1-én lép hatályba, felváltva az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt. Az új törvény felhatalmazást ad ezután megszülető végrehajtási rendeletekre az elektronikus ügyintézés részletes szablyairól, az informatikai biztonságról, együttműködési képességről (interoperabilitás), az egységes használatról, valamint az elektronikus dokumentumok kezelésének részletes technikai szabályairól.
A Ket. alapelve az ügyfélközpontúság, a közigazgatás bármely szervénél meglevő szükséges adatok hivatal általi beszerzési kötelessége, tartalmaz elektronikus ügyintézést szabályozó fejezetet is. Az ügyfelek maguk dönthetnek az eljárás során bármikor az elektronikus út igénybevételéről, erre azonban nem kötelezhetők. Az ügyek elektronikus intézését csak előzetes regisztráció után kezdeményezhetik, amelynek eredménye lehet elektronikus aláírás, vagy ügyfélkapu létesítése. A Ket. külön nevesíti azon eljárási cselekményeket, amelyeknél az elektronikus út alkalmazható és azokat is, ahol törvény eltérő rendelkezése hiányában ez nem lehetséges. Az önkormányzatoknak önkormányzati rendeletben kell meghatározni azon ügyfajtákat, amelyek helyben elektronikus úton nem intézhetők. Az elektronikus tájékoztató szolgáltatás nem kíván ügyfélregisztrációt és azonosítást, azokat az INTERNET-en bárki igénybe veheti, amelynek közigazgatási szerv általi nyújtása a törvény szerint kötelező, minimális tartalmát is meghatározza a Ket. (hatóság megnevezése, hatásköre, illetékessége, elérhetősége, ügyintézők adatai, ügyfélfogadási rend, ügyintézési útmutatók, ügymenetleírások, letölthető formanyomtatványok stb.) Ezekkel valósul meg az internetes ügyfélszolgálat, az ügyfélnek nem kell tisztában lennie a mögötte működő back office részekkel, ám előzetes ügyintézési időpontfoglalási lehetőséget is célszerű biztosítani részére. A központi elektronikus szolgáltató rendszer magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG) - amelynek a polgármesteri hivatalok nem részei, kedvezményezettjei, pedig a jegyzők/hivatalok zömében állam által delegált közigazgatási ügyeket intéznek -, a kormányzati portált (www.magyarorszag.hu), az Elektronikus Kormányzat Központot (EKK) és szolgáltatásait (ügyféltájékoztatás, ügyintézés, ügyfélkapu létesítése). Évek óta nem kapunk választ arra a kérdésre: miért nem lehet az országos szabályozású, minden polgármesteri hivatal által azonosan intézendő jegyzői hatósági ügyek "elektronizációját" központilag, a kormányzati portálon egyszer megoldani, miért egyenként, külön-külön kell bíbelődnünk ugyanazzal?
A Ket. tartalmaz más elektronikus eszközök közigazgatási használatára vonatkozó szabályokat is, így a telefonra, faxra, valamint a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatásra (üzenetrögzítő, vagy SMS).

A másik új alapjogszabály az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény. Célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. Az önkormányzatok esetében ez - is, a Ket. után - jellemzően saját, vagy társulásuk által közösen működtetett INTERNET honlap/portál üzemeltetését igényli, legkésőbb 2007-től. Költségmegtakarítást eredményezhet viszont, hogy az állam is közzéteszi ingyenesen használhatóan a Magyar Közlönyök digitális változatát, valamint a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményét (a közlönyök a www.magyarkozlony.hu weboldalon már elérhetők), továbbá a bírósági határozatokat. Az államháztartással összefüggő közérdekű adatokat már hozzáférhetővé kell tennünk, az ún. "üvegzseb"-jogszabályok alapján (95/2003. (VII.15.) Korm. rendelet).

Hálózatkiépítés

Hálózatról legalább két gép valamilyen adatátviteli csatornán keresztül történő összekötése esetén beszélünk.
A rendszer működéséhez szükség van egy "közös nyelvre" (protokoll), amelyen a berendezések kommunikálnak és egy hálózati operációs rendszerre, amely irányítja, koordinálja az adatok mozgását.
A számítógépes hálózat a következő egységekből épül fel:
- kiszolgáló egységek (szerver) a felhasználói igények kiszolgálására.
- munkaállomások (kliensek), azok a számítógépek, amelyeken a felhasználók dolgoznak.
- hálózati perifériák, elsősorban nyomtatók.
- hálózati csatoló kártyák, minden a hálózatba kötött gépben megtalálhatók, amelyek a gépeket hálózati működésre fizikailag alkalmassá teszik.
- átviteli eszközök, kábel, vagy más (pl. rádióhullám), amelyeken keresztül a gépek közötti adatforgalom bonyolódik.
A hálózatok feladatai:
- biztosítják a közös erőforrás hatékony felhasználását, tehát a drága, nagyteljesítményű perifériák minden gépről elérhetők, illetve adatok, adatbázisok osztott elérését, azaz többek által történő felhasználását.
- lehetővé teszik az egyes munkahelyek, felhasználók közötti egyszerű kommunikációt, adatcserét.
- biztosítják a felhasználók számára a párhuzamos munkavégzést, a csoportmunkát.
A hálózat kiterjedése szerinti típusai:
- Helyi hálózat (LAN vagy INTRANET), amelynél a számítógépek egy épületen/hivatalon belül vannak összekapcsolva.
- Városi/kistérségi hálózat (MAN vagy EXTRANET), vagyis egy településen, településcsoporton belül összekapcsolt hálózat.
- Nagy kiterjedésű hálózat, vagy világhálózat (WAN vagy INTERNET), amely nagyobb földrajzi egységeket köt össze - országokat, földrészeket, a világot.
Az Intranet az Internet szabványai szerint működő, a külvilág felé zárt helyi hálózat, melyen elektronikus levelezés és egyéb információcsere is megvalósítható, a csoportmunka szervezését és megoldását is lehetővé teszi, biztosítja az Interneten megszokott eszközök belső használatát.

INTERNET:

Az INTERNET senki által sem irányított, más hálózatokból kialakult világhálózat. Szolgáltatásai az önkormányzati közigazgatás számára is nélkülözhetetlen információforrást, emellett a világra magunkról egyszerűen nyitható információközlő kaput jelentenek. A közigazgatásban leginkább hasznosítható szolgáltatásai:

- www (World Wide Web): böngészővel megtekinthető hipermédiás dokumentumok rendszere, amelyek tartalmazhatnak szöveget, képet, mozgóképet, hangot. A böngésző szoftverek közül a legelterjedtebb a Microsoft Internet Explorer, illetve a Netscape Navigátor.
- Elektronikus posta (E-mail): elektronikus levelezés, vagyis szöveges üzenetek küldése másoknak, illetve érkezése nekünk, más eszközöknél lényegesen gyorsabban és olcsóbban.
- FTP (filetranszfer): fájlok (adatállományok) szerverekről letöltését és feltöltését biztosító hálózati protokoll,
- Usenet: érdeklődési körök szerint szerveződő és működő vitakörök,
- Csevegés (Chat, talk): élő "párbeszéd" több személy között, billentyűzet segítségével,
- Telnet: távoli gép elérés, bejelentkezés után parancsaink egy idegen gépen hajtódnak végre,
- Távoli beszállás (rlogin): más számítógépeken található alkalmazások, programok használata.

Az Internet olyan eszköz, amely segítséget nyújt a gyorsan változó világban való eligazodáshoz. Az Internet elérés napjainkban legjellemzőbb módja a telefonvonalon történő (kapcsolt vonali hagyományos analóg (56 kbit/sec.), avagy ISDN [(128 kbit/sec.), illetve bérelt vonalon]. Az ország egyes területein hatékonyabb X-DSL technológiára [minimum 384 kbit/sec. letöltési, 64 kbit/sec. feltöltési sebességű], illetve kábeltelevíziós hálózaton [minimum 320 kbit/sec. letöltési, 64 kbit/sec. feltöltési sebességgel] történő elérésre is lehetőség van. E szolgáltatásokat, különböző sávszélességgel több cég kínálja, a megfelelő kiválasztása a célok és a lehetőségek, a sebesség és az ár alapján helyi feladat. A tartalomszolgáltatás körében cégek az eligazodást segítő adatbázisokat is kifejlesztettek és működtetnek (origo, index, startlap, stb.). Az önkormányzati közigazgatásban alapvető információforrás a kormányzati portál (www.magyarorszag.hu), a minisztériumok honlapjainak eléréséhez, az életeseményekhez kapcsolt ügyleírások megkereséséhez, az országos gépjármű-, cég-, valamint ingatlannyilvántartásból lekérdezéshez, hírek, "országinfo" információk megismeréséhez, valamint a Ket.-hez. Az összes futó pályázati kiírás a www.fejlesztes.gov.hu honlapon található meg. A jegyzők számára a www.jegyzo.hu  honlap nyújt hasznos segítséget. Egyes cégek önkormányzati portálokat is működtetnek, alapvető összegyűjtött információkkal számunkra (hírek, jogszabályok, pályázatok stb), illetve az érdeklődő közönség számára. Az internetes önkormányzati információk - pl. turisztikai, ügyintézési - közterületen elhelyezett terminálokon is megjeleníthetők.
Az Internet az információszerzés mellett az információnyújtásnak is alapvető, ráadásul a legolcsóbb eszköze, képes a valós világot virtuálisan visszatükrözni, nemcsak egyes címzettek (pl. nyomdai kiadványok), hanem sokaság által hozzáférhetően. A bennünket virtuálisan megkeresők oldalán pedig idő és pénzmegtakarítás jelentkezik. Mindezeket felismerve egyre több önkormányzat készített honlapot, amelyek jellemzően - még - csak statikus általános tájékoztatásra szolgálnak, általában nem nyújtanak több információt, mint egy nyomtatott prospektus az e-polgároknak. (Tisztelet az élenjáró kivételeknek.)
Az Internet kínálta lehetőségeket nem célszerű pusztán egyszerű bemutatkozásként kezelni, hanem interaktív, oda-vissza működő kommunikációs településmarketing és ügyintézési eszközként. A törvényi szabályozás eredményeként rövidesen lesznek olyanok (cégek, személyek), akik hivatali ügyeiket elektronikusan kívánják intézni, amelyre "fogadóoldalon" fel kell készülnünk. Az Internet a kommunikációs eszközök közül egyedül alkalmas arra, hogy az elhelyezett információ néhány percen belül az egész világ számára elérhető legyen, megjelenítésének időigénye és költsége fajlagosan a legalacsonyabb. Éppen ez a gyorsaság és folyamatos aktualitás (frissítés) a legalapvetőbb követelmény az Internet-kommunikációban. A követelményeket azért is illik teljesíteni, mert az Internet segítségével az önkormányzatok a polgárok érdekében végzett munkájuk új formáit fejleszthetik ki. Szolgáltatásaik megszabadulhatnak a tér és az idő kötöttségeitől, megszűnik a nyitva tartás és az ügyfélfogadás helyének és idejének jelentősége, a partnereknek, ügyfeleknek nem kell utazással és várakozással tölteniük idejüket, helyettük az adatok utaznak. A számítógépes adatkezelés és ügyintézés az önkormányzati-hivatali oldalon lehetővé teszi hatékony megoldások alkalmazását, az ügyintézők megszabadíthatók a rutinmunka egy részétől, a feladatok olcsóbban és gyorsabban teljesíthetők, optimalizálhatók az igazgatási folyamatok.
Az önkormányzatok világszerte és egyre inkább hazánkban is leggyakoribb internetes szolgáltatása az általános tájékoztatás és az elektronikus kommunikáció. Ez napjainkban minimum-követelménynek tekinthető. Az általános tájékoztatás ezen a szinten a település bemutatását jelenti a történelem, a települési politika, közigazgatás, gazdaság, (köz)szolgáltatások alapvető információival, helyenként már interaktív településtérképpel. Az elektronikus kommunikáció az elektronikus posta (e-mail) lehetőségeit takarja, akár "polgárok fórumát" is biztosítva, általánosságban, vagy vélemény- és javaslatkérésként egy-egy fontos településpolitikai kérdésben. A képviselőtestületi döntések anyagai (előterjesztések, rendeletek, határozatok) interneten elhelyezése mellett alkalmas szoftverrel digitális, indexált hangfeltétel is készíthető az ülésekről, tehát a hanganyag is megjeleníthető, bárki által meghallgathatók a hozzászólások. Lehetőség van a település fizikai működésének virtuális leképezésére és internetes megjelenítésére, amennyiben az önkormányzat a települési szereplőket integrálja honlapjára.
Az Internet előnyei tehát önkormányzati szempontból is számosak:

- az Internet-hozzáféréssel lehetővé válik a munkához szükséges információk hatékony megszerzése;
- adatvagyona és igazgatási, valamint egyéb közszolgáltatásai bárki általi, bármikori utánjárás nélküli, közvetlen elérhetőségével közelebb kerül a polgárokhoz, információt vissza is kapva;
- a település világhálós bemutatásával kaput nyit a világra, ismertté,      vonzóvá válhat a település a virtuális látogatók (turisták, befektetők) számára (olcsó és hatékony reklám és marketing eszköz);
- csökkennek az önkormányzat működési költségei (posta, papír, telefonköltség stb.), amellett hogy javul a működés, az ügyintézés színvonala.

Informatikai biztonság

Az informatikai rendszer egyes elemeinek és egészének rendeltetésszerű, célirányos, összehangolt és megbízható működését jelenti.
A védelem szintjei:
- fizikai, üzemeltetési,
- jogosultság szerinti hozzáférés,
- adatbiztonság, adatvédelem.

Védendő erőforrások:
- adat (vírusfertőzéstől)
- alkalmazások (szoftverek)
- technológia (hardver, hálózat)
- technológiát támogató eszközök (épület, áram, klimatizálás, villámhárítás)
- ember (legtöbb kárt okozni tudó erőforrás - felkészületlenség, vagy túlzott tudás - kulcsember!)
Az informatikai biztonságot hatékonyan képes segíteni az ISO-17799 szabvány szerint információbiztonsági minőségügyi rendszer. A biztonságnövelést mindig a leggyengébb rész - láncszem - kiküszöbölésével célszerű végezni, azzal, hogy tökéletes biztonság nincs, az nem is lehet kívánalom, de: "A jobb biztonság most, jobb mint a tökéletes soha!" Az info-sztrádán ugyanis szembe is jönnek, ámokfutók is.

Ember

Az emberi tényező két szempontból is fontos az információs társadalomban. Az egyik a társadalom tagjainak az információs szolgáltatások elérésére, felhasználására vonatkozó képessége, készsége (boldoguláshoz szükséges kompetenciák) amelyre a képzést már gyermekkorban el kell kezdeni ("játszva tanulás" c célra szolgálóan kidolgozott és piacon levő módszerekkel). Az informatikai képzés az iskolai oktatásnak is része kell legyen. Mindezekben a nevelést-oktatást kötelező feladatként ellátó önkormányzatoknak is van teendőjük.
A másik szempont az önkormányzati közszolgálati dolgozók (közalkalmazottak, köztisztviselők) informatikai felkészítése. A polgármesteri hivatalokban elengedhetetlen az informatikához felhasználóként értő köztisztviselőkből, illetve az igazgatáshoz is értő informatikusokból álló csapatösszetétel. Napjainkban a világon leggyorsabban az IKT fejlődik, ezért a megszerzett tudás szinten tartása a képzési politika alapvető része. Mindezekhez forrást és időt kell biztosítani a hivatalokban, ám (kis)térségi összefogással az informatikai alap-, illetve ismeretfelújító, - bővítő képzés gazdaságosabban, célirányosabban folytatható. Az igazgatási informatikai rendszer csak akkor üzemel megfelelően, ha tisztázottak az igazgatási és az informatikai szerepek, mindkét szereplőkategória a saját feladatát végzi és azt maradéktalanul elvégzi. A piaci feltételek között egyre nehezebb a nagy (informatikai és igazgatási) tudású informatikusok megtartása, ez a pénz mellett csak értelmes, vonzó, szakmailag perspektivikus feladattal megbízással lehetséges. Az informatikusnak nem kell számára szellemi segédmunkát jelentő problémakezelésben állandóan ügyködnie, ha az igazgatási felhasználók informatikai alap- és felhasználói ismeretekkel rendelkeznek. Szakmai körökben napjaink egyik vitatémája a saját hivatali informatikussal, vagy outsourcing (erőforrás-vásárlás, erőforrás-kihelyezés) keretében történő informatikai feladatellátás. A körzetközponti jegyzőknek mindenképpen kell tartaniuk hivatalon belül az igazgatáshoz már, az informatikához még értő informatikust a rendszerüzemeltetés biztonsága, az igazgatási felhasználói képzés egyszerűbb, olcsóbb megvalósíthatósága, egyes köztisztviselőt igénylő teendők (pl. okmányiroda, választások, adat- és titokvédelmet igénylő beavatkozások) elláthatósága, saját szoftverfejlesztés elvégezhetősége érdekében. Más informatikai feladatok pedig valószínűleg gazdaságosabban, hatékonyabban elvégezhetők outsourcing, vagy ASP (alkalmazásszolgáltatás) keretében erre szakosodott, kiválasztott cégekkel (pl. hálózatkiépítés, üzemeltetés, Internet hozzáférés).

Az informatikát nem szabad misztifikálni, mert az már nem csak speciálisan erre képzett informatikusok laboratóriumi eszköze. Használata és alkalmazásai felhasználóbarátok, viszonylag könnyen megtanulhatók bárki által. A lehetőség adott, hisz egyre inkább a hátköznapok részévé válik, a kényszer pedig a polgármesteri hivatalokban is megjelent. A számítógép önmagában buta eszköz, csak az ember közreműködésével válik életünket, munkánkat segítő társsá. Az informatikát lebecsülni sem szabad, mert valódi társsá válását erre speciálisan képzett informatikus személyzet tevékenysége biztosíthatja csak.

Dr. Vincze Ferenc
Hargitai, Katalin