Bemutatkozik a Közép-Dunántúli Régió

Turizmus

Gazdasági jellemzők

Mezőgazdaság

Kultúra

Sport

Infrastruktúra, egészségügy

Humán Erőforrás

Idegenforgalom

A régió informatikai és K+F szektora

Bemutatkozik a Közép-Dunántúli Régió | Turizmus | Gazdasági jellemzők | Mezőgazdaság | Kultúra | Sport | Infrastruktúra, egészségügy | Humán Erőforrás | Idegenforgalom | A régió informatikai és K+F szektora  

Mezőgazdaság

A régió területe földrajzilag rendkívül változatos, a mezőgazdaság szempontjából számos kedvező potenciállal rendelkezik. Hegyvidékei az erdőgazdaságnak és az idegenforgalomnak kedveznek, síkságai az ország kiemelkedő gabonatermelő vidékei. A régió magába foglalja a Balaton északi partjának csaknem teljes hosszát. Szintén a régióban található a Velencei-tó, amely a kapcsolódó természetvédelmi területekkel együtt növekvő idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. A mintegy 130 km Duna-szakasz jó alapot nyújt a parti területek célszerű fejlesztésére.

Fejér megyében összefüggő tájegységet képez a Mezőföld. Jó vízgazdálkodású, mélyrétegű, humuszban gazdag talajain a szántóföldi növénytermesztés számára kiválóak.
A megye északi részén a Bakony és a Vértes lankáin elsősorban a szőlő és gyümölcstermesztés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás jellemző.

Veszprém megye területének felszíne erősen tagolt. A mezőgazdasági művelést erősen nehezítik a kedvezőtlen talajviszonyok, különösen a köves, kavicsos feltalaj és a sekély termőréteg. Kedvezőbbek a Pápa környéki, valamint a Mezőfölddel határos területek talajviszonyai.

Komárom-Esztergom megye változatos felszínén a Kisalföld átnyúló síksági területein a gazdálkodók döntően gabonatermesztésre rendezkedtek be.

A régióban található az ország gyümölcs és szőlőterületének 8,4 %-a, a szarvasmarha állomány 13,9 %-a, a sertésállomány 12,9 %-a.

A régióban a mezőgazdasági termelés hatékonysága a kitűnő adottságok ellenére mérsékelt. A tömegtermelésre alkalmas művelt és szántóterület aránya meghaladja az Európai Unió átlagát, jellemző a nagytáblás művelési rendszer. Jellemzően bérlet formájában folyik a gazdálkodás, a kárpótlási folyamat jelentősen átalakította ugyan a tulajdonviszonyokat, a földhasználat, és az ehhez tartozó termelési módszerek megváltoztatásában azonban nem történt döntő áttörés. Csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, ezen belül is a szellemi foglalkoztatottak száma csökkent a legnagyobb mértékben. Az alkalmazásban állók 13,5 %-a a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat területén foglalkoztatott.