Kultúra

A magasabb iskolázottság és képzettség elérésének fontosságát a régió lakossága felismerte. A középfokú képzésen belül 1990. óta erosödött a gimnáziumok és a szakközépiskolák szerepe, ezzel párhuzamosan csökkent a szakiskolák és a szakmunkásképzok iránti igény. A gimnáziumot végzok köre 12, a szakközépiskolába járóké 48 százalékkal gyarapodott, a szakmunkásképzésben részesüloké 32 százalékkal mérséklodött.

A kilencvenes években különösen megnőtt a felsőoktatás iránti érdeklődés. 1990. óta a Közép-Dunántúli Régióban lévő felsőfokú intézmények száma megduplázódott, hallgatói létszámuk pedig a négyszeresére emelkedett. Népességarányosan a főiskolai hallgatók száma közel azonos az országossal, az egyetemistáké ötödével elmarad attól. A térségben a '90-es évekig főleg műszaki értelmiség képzés folyt kihelyezett főiskolai karokon, illetve a Veszprémi Egyetemen. Az eredetileg vegyipari felsőfokú képzésre alapított egyetemen ma már mintegy 5000 hallgató tanulhat különféle műszaki, közgazdasági, idegenforgalmi fakultásokon. Az egyetemnek több kihelyezett tagozata is működik az országban. Az intézmények, közöttük a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, a Dunaújvárosi Főiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és más, felsőfokú képzettséget adó iskolák a hagyományos szakirányok mellett egyre több piacképes programot vezetnek be, melynek keretében a fiatalok a gazdaságirányítás, a számítástechnika, a környezetvédelem, valamint a szociális gondolkodás korszerű ismereteit sajátíthatják el. 1996-ban a gazdaságilag aktív lakosság 13%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel vagy diplomával, szemben az országos 17%-kal. Ezt a lemaradást a régió a fokozódó főiskolai és egyetemi támogatással igyekszik leküzdeni. Regionális bontásban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Fejérben a legmagasabb, és ebben a megyében a legmagasabb a felsőfokú, nappali tagozatos hallgatók száma is. Az országoshoz hasonlóan a Közép-Dunántúli Régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években tovább emelkedett. A megfelelő korú népességből 1996-ra jelentősen megnőtt a középfokú végzettségűek és diplomások aránya. A 25 évesnél idősebbek közül minden ötödik legalább középiskolai, és minden tizedik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik. Különös jellemzője a régiónak, hogy mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban résztvevők aránya alatta marad az országos átlagnak. Paradox módon ez részben éppen a gazdasági fejlettségből adódik, hiszen a jobb munkába állási esélyeknek köszönhetően a fiataloknak nem kell a "kényszertanulást" választaniuk. Az okok között jelentős súlya van a foglalkoztatási szerkezetnek is (magas betanított munkás arány a foglalkoztatáson belül). Az alacsonyabb átlag adódik abból is, hogy a régióban, az országos átlaghoz képest kevés a felsőoktatási intézmény. Mindenesetre a jelenség az egyik leginkább figyelemreméltó tény a humán erőforrások fejlesztése tekintetében, mivel a mutató tartóssá válása rendkívüli mértékben rontani fogja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét.