Bemutatkozik a Közép-Dunántúli Régió

Turizmus

Gazdasági jellemzők

Mezőgazdaság

Kultúra

Sport

Infrastruktúra, egészségügy

Humán Erőforrás

Idegenforgalom

A régió informatikai és K+F szektora

Bemutatkozik a Közép-Dunántúli Régió | Turizmus | Gazdasági jellemzők | Mezőgazdaság | Kultúra | Sport | Infrastruktúra, egészségügy | Humán Erőforrás | Idegenforgalom | A régió informatikai és K+F szektora  

Informatika, információs társadalom

A 2002. évi adatok szerint a munkahelyek számítógépes ellátottsága a központi államigazgatás területi intézményeinél Budapesten a legkedvezőbb, ahol 2002-ben 100 alkalmazottra 149 számítógép jutott. A Közép-dunántúli Régióban a központi államigazgatás területén 2002-ben 46 intézmény működött (országosan a szervezetek száma 438) 7948 alkalmazottal, ami az országos létszám 5,3 %-a. A régió államigazgatási intézményeiben 100 alkalmazottra átlagosan 84 db számítógép jutott, ami az ország területi feladatokat ellátó intézményeinek ellátottságától (100 db) elmarad, de - Budapest nélkül- a vidék átlagánál (76 db) magasabb, a régiók rangsorában Közép-Magyarország (117 db) után következik.

Innováció, K+F

A Közép-Dunántúli Régió a rendszerváltással járó gazdasági társadalmi megrázkódtatást nem csupán túlélte, hanem a "nyertesek" közé tudta magát felküzdeni. Eredményeit mindenekelőtt kedvező természeti és földrajzi adottságainak (ezen belül a közép-európai fejlődési zónák, illetve innovációs tengelyek metszéspontjában való elhelyezkedése), infrastruktúrájának, termelési hagyományainak, termelési- és munkakultúrájának, a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló munkaerőnek köszönheti. Az eddigi sikerek kulcsa azonban mindenekelőtt abban a tágan értelmezett innovációs készségben ragadható meg, amellyel a régió mozgósítani tudta belső megújulási potenciálját, s válaszolni tudott a nemzetközi gazdasági és társadalmi folyamatok által generált kihívásokra.

A felsőoktatás kiemelt szerepe a tudásalapú társadalomban nem kérdőjelezhető meg. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények érdekérvényesítő képessége országosan és regionálisan is igen gyenge. Az országos érdekérvényesítő képesség fejlesztésére, a regionális érdekérvényesítés megteremtésére célszerű a regionális felsőoktatás-fejlesztési tanács létrehozása a régió felsőoktatási intézményeinek képviselőiből. A szervezetháttérintézményeiként szolgálhatnak olyan kutatási és oktatási hálózatok, amelyek egy-egy regionális téma, probléma kezelésére szerveződnek.

Budapest mellett a nagy vidéki felsőoktatási központok (Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc), meghatározó tényezői az ország felsőoktatási bázisának. Ezen központoknál jóval kisebb a mérete, képzési kínálata a második vonalban lévő, korábban speciális képzést nyújtó képzési centrumoknak (Veszprém, Gödöllő, Győr, Sopron, Nyíregyháza, Eger, Szombathely). Szembetűnő az oktatási profil tanulmányozása során, hogy ezekben az intézményekben csak néhány tudományterület oktatása a meghatározó, sokszínűségük, képzési palettájuk nem hasonlítható a "campus-jellegű" felsőoktatási központokhoz. A regionális szemléletmód alkalmazása esetén kitűnik, hogy az ország nyugati részén, sem a Nyugat- sem a Közép-Dunántúlon nincs kimondott felsőoktatási központ: az intézmények mérete kicsi, az oktatás profilja meglehetősen egysíkú. A Közép-Dunántúl helyzetén nem változtatott a felsőoktatási intézmények integrációja sem, hiszen a régióban továbbra sem kerültek egyértelműen megerősítésre az intézmények. Ennek a folyamatnak a során nem kapott hangsúlyt a regionális szemléletmód, a regionális együttműködések bátorítása sem.

A régió felsőoktatási intézményei
(Meglévő ill. potenciális kutatóhelyek)

  • Veszprémi Egyetem
  • Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar
  • Dunaújvárosi Főiskola
  • Kodolányi János Főiskola
  • Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
  • Számítógéptechnikai Intézete
  • Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
  • Vitéz János Római Katolikus Tanárképző Főiskola
  • Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola
  • Pápai Református Teológia

Mindenképpen pozitív viszont, hogy a régióban megindult - a sikeres nyugat-európai és amerikai példákhoz hasonlóan - a tudásparkok kialakítása. Az egyik ilyen fejlesztés a Talentis program keretében a Zsámbéki-medencébe tervezett tudásközpont, melyhez 20 év alatt közel 12 milliárd eurós beruházás szükséges. A Talentis Program egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelően alapvetően a humán erőforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A másik ilyen kezdeményezés a 200 hektáros Technopolis tudományos-ipari park fejlesztése Székesfehérváron, megvalósítása és működtetése Székesfehérvár és a régió gazdasági, humán és fejlett technológiai erőforrásainak hatásait egyesíti. A Technopolis elnevezés utal arra, hogy Székesfehérváron egy modern, fejlett technológiákon alapuló, új városrész létesül, ahol technológiai park, tudományos park, valamint különböző, városi és regionális szintű közigazgatási funkciók, szórakozási, pihenési funkciók kapnak helyet.

Az innovációs igényeket ugyancsak előtérbe helyezi a Bécs-Budapest nagyrégióban elhelyezkedő, több innovációs centrumot, növekedési központot magába foglaló innovációs terület kiépülése (Székesfehérvár, Mór, Várpalota, Veszprém, Ajka, Esztergom, Tatabánya, Komárom, Dunaújváros, Pápa, Bicske és Bábolna).