Turizmus

Aki a Dél-Alföldre látogat, nem árt ha tudja, hogy számos gasztronómiai és (nép)művészeti jellegzetesség, melyet a külföld "Hungaricum"-ként ismer, itteni származással és/vagy jelentős hagyományokkal büszkélkedik. A szegedi paprika, kalocsai hímzés és falfestés ,a halasi csipke, a "fütyülős" barackpálinka, a makói hagyma, a bajai (tésztabetétes) és a szegedi (csípős) halászlé, a csabai, gyulai kolbász, a messze földön ínyencfalatnak számító libamáj, a könnyű homoki bor, mind e földben gyökerezik s innen kényezteti az ínyenc nagyvilágot.

Turisztikai szempontból a régió fejlődőben és feljövőben van, távlatokat nyit - a meglévő adottságok minél jobb kihasználására - az itt élők szemléletének alakulása és a befektetések fokozatos megjelenése. A Dél-Alföld elsősorban a naturához kapcsolódó turisztikai termékeivel tűnik ki, úgy, mint lovasturizmus, gyógyturizmus, öko- és víziturizmus.

Ha a Bugaci Pusztán járunk láthatjuk, miként nőnek ki oázisként a földből - e hagyományos lótenyésztéséről híres vidéken - a színvonalas lovastanyák és panziók. Érdemes megfigyelni a kül- és belföldi turisták arcán az ámulatot, amikor a Puszta Ötös vagy újabban a Puszta Tízes attrakcióját nézik (szilaj ám megzabolázott lovak formába fogva, a csikóslegény két ló farán állva irányítja őket a gyeplővel saját kénye-kedvére és persze a közönség gyönyörűségére). A régióban több mint 60 lovasbázis található.

A Dél-Alföld utolérhetetlen természeti adomány a régió felszíne alatt rejtőzködő termálvízkincs. A fürdők közül kiemelkedik az országosan elismert gyógyfürdő, a Gyulai Várfürdő, mely kül- és beltéri medencéivel, s a nagyszerűen ápolt, árnyas és füves fürdőparkjával és teljes körű gyógyászati szolgáltatásaival a pihenni vágyók Mekkája. A fürdőzés-ejtőzés szüneteiben pedig kellemes kikapcsolódást kínál egy üdítő séta a Várkertben - ahol a különleges, téglából épült vár, a város jelképe magasodik a sétálók fölé. A Vár és környéke megpezsdül minden nyáron, a Végvári Esték és a Gyulai Várjátékok idején, mikor színre kerülnek a neves szerzők által alkotott, s kitűnő rendezők által rendezett drámák, vígjátékok, zenés és gyermekdarabok.

A számtalan további fejlődőben lévő fürdő sorában említendő még a Kiskunmajsai Jonathermál Gyógyfürdő, avagy a Tiszakécskei Tiszaparti Termálfürdő, vagy az utóbbi időben komoly fejlesztésekkel büszkélkedő Orosháza-Gyopárosfürdő. A kiépülőben lévő fürdővárosok egyre több és színvonalasabb szálláshelyet is kínálnak, a szállodától a kempingig a legszélesebb igényeket kielégítően. A régióban több mint 50 gyógy- és termálfürdő található.

A természet hamisítatlan varázsa honos e tájon. A nemzeti parkok és természetvédelmi területek - Gemenc (a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik területe), a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park területei, a méltóságteljesen hömpölygő Duna és a "szőke" Tisza, a Fehér-tó vagy a Kolon-tó, mely egyedülálló madárvilágáról híres, a Kiskunság homokdűnéi (fülöpházi buckavidék), vagy a Szarvasi Arborétum (Pepi-kert) - a természetjárók, horgászok, valamint a kerékpárosok számára nyújtanak felejthetetlen élményt. A Duna-Tisza-közén és a Körösök vidékén jó pár kiépült üdülőtelepet találunk (Mártély, Szanazug, Csongrádi Körös-torok, stb.), ahol jó színvonalú szolgáltatások és vízisport lehetőségek várják a kikapcsolódni vágyókat. Az arra engedélyezett területeken a vadászok, horgászok hódolhatnak szenvedélyüknek.

A régió településszerkezetéből adódóan sok tanyás térség van, melyek kihasználásával a kistelepülések faluközösséget formáló terméke, a falusi turizmus van kialakulóban, illetve fejlődőben. Ennek minőségi formájával találkozunk például a Csongrád megyei Pusztamérgesen.

A megyeszékhely városok, Szeged, Kecskemét és Békéscsaba ápolt városarculata, a rendezett műemléképületek és szellős parkok kellemes élményt nyújtanak az idelátogatóknak, az ún. kulturális turizmus iránt érdeklődőknek. Szegeden a Dóm, a Városháza, a Dömötör torony, a Ferences templom, a Zsinagóga, a Móra Ferenc Múzeum nem hagyják érintetlenül az arra fogékonyak lelkét. Kecskeméten a Városháza, a Cifra Palota, a Katona József Színház épülete, és a kulturált főtér látványát nem egy külföldi vendég a "Magyarország legtisztább városa" elismeréssel honorálja. Méltó helyet vív ki magának a harmadik megyeszékhely, Békéscsaba is, ahol az ambíciózus városvezetés az utóbbi évtizedben nagyszabású rekonstrukciókat és esztétikai átalakításokat hajtott végre, így a patinás Fiume Hotel és a Jókai Színház, valamint a Városháza is megújult. Ezek az épületek a jelentős számú szlovák lakosság vallási hagyományait őrző Evangélikus Nagytemplommal, a kéttornyú Katolikus Templommal együtt impozáns városközpont-képet alkotnak. Kalocsa Érseki Palotája, és Érseki Könyvtára méltán vonzza a turistákat.A városi szállodák felismerték, és előszeretettel használják ki a konferencia- és rendezvényturizmusból adódó lehetőségeket, mely fizetőképes keresletet indukál, ugyanakkor jórészt függetleníthető a természet szeszélyeitől, vagyis a szezontól.