A tartalomból:

I. ÖNKORMÁNYZATI MENEDZSMENT 
   1. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT 
   2. POLGÁRMESTERI HIVATAL 
   3. JEGYZŐ 
   4. ÖNKORMÁNYZATI MENEDZSMENT 

II. A KORSZERŰSÍTÉS JOGI-SZAKMAI ALAPJAI, KÖVETELMÉNYRENDSZERE 
   1.   A KORSZERŰSÍTÉS FOGALMA, TÖRTÉNETI PÉLDÁK 
   2.  MAGYAR JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK 
   3.  ÁLLAMI STRATÉGIÁK, KÖZIGAZGATÁS-KORSZERŰSÍTÉSI TERVEK 
   4.  EURÓPAI UNIÓS ELVÁRÁSOK, ELŐÍRÁSOK 

III. A KORSZERŰSÍTÉS TERVEZÉSE 
   1.  ÖNKORMÁNYZATI – KISTÉRSÉGI TERVEZÉSI SZISZTÉMA 
   2.  INFORMATIKAI STRATÉGIA 
       A., Minimumstratégia 
       B., Mintastratégia 
   3.  MINISZTÉRIUMOK AKTUÁLIS STRATÉGIÁI 
      A., Belügyminisztériumi stratégia 
      B., Informatikai és Hírközlési Minisztérium 
   4.  MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 

IV. A TERVEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE 
   1.  FORRÁSTEREMTÉS 
   2.  PÁLYÁZATKEZELÉS 
   3.  KÖZHASZNÚ SZERVEZET – KÖZALAPÍTVÁNY 
   4. TÁRSULÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS 
   5.  KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS 
   6.  MOTIVÁLÁS 

V.  CÉLSZERŰ, HATÉKONY MEGOLDÁSOK 
   1.  IGAZGATÁSSZERVEZÉS 
   2.  TELJESÍTMÉNYRENDSZER, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS 
   3.  ÜGYFÉL-INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT 
   4. INFORMATIKAI TÁMOGATÁS 
   5. AZ IDEÁLIS HIVATAL 

BEVEZETŐ

Egyetem utáni mindezidáig első munkahelyemen, Hajdúszoboszló helyi közigazgatásában több mint 25 éve dolgozom.

Három módon  is szerencsém volt: egyrészt mert Hajdúszoboszlóra kerültem pályakezdőként, másrészt mert a titkárságra, harmadrészt pedig, hogy érdekes időszakban.

Hajdúszoboszló, a hajdú múltú mezőváros úgy vált Magyarország egyik legfontosabb idegenforgalmi centrumává, hogy az elmúlt 8 évtizedben – a gyógyvíz megtalálása óta -  mindenkor jól hasznosította ezen kincsét. Így kitűzhetünk mások számára még csak álom célokat is, alkalmazhatunk mások által kitalált és számunkra is hasznos megoldásokat, illetve utóbbiak hiányában meg kell próbálnunk kitalálni és megvalósítani a szükségeseket. A 24000 lakosú város "nagyvárosnak kicsi, vendégforgalma miatt kisvárosnak nagy", alkalmas kísérleti és referencia terep. Emellett lételeme az információ, a bizalom, az elégedettség a szolgáltatásokkal, beleértve a közigazgatásiakat is. Jól fejezi ki ezt "lakható és vendégváró város" alapfilozófiánk, valamint a fizetővendéglátók egyesületének jelmondata: "A visszatérő vendég a legnagyobb elismerés!"

A titkárságon az akkori viszonyok közötti legszélesebb feladatkörrel kellett foglalkozni. A ’80-as években alulról kezdeményezett, de központilag is ösztönzött korszerűsítési munkálatok indultak meg a tanácsi szférában. Ezeket megismerve és elismerve mi is belevágtunk a "bankrendszerű" nagytermes ügyfélszolgálati iroda, a központi iktató, illetve leíróiroda, majd a kevesebb szakigazgatási szervből álló "kisvárosi modell" kialakításába. Az évtized végén számítógépeket is kaptunk, megismerkedtem velük és rájöttem: helyük lesz az igazgatásban.

Következett a rendszerváltás, amelynek "előkészítése" során sokat foglalkoztam a valódi helyi hatalom, a települési önkormányzat kérdéskörével. Amit kértünk, akartunk, reméltünk létrejött, legalábbis a jogi környezetét tekintve. A szöveg után a tettek ideje is eljött, amikor az új képviselőtestület 5 pályázó közül jegyzőnek nevezett ki, amely bizalmat azóta is igyekszem a város javára fordítani.  Meghallgatásomkor az egyik képviselő megkérdezett: mennyi időt kérek egy korszerű hivatal kialakításához és mitől minősül annak?
Válaszom az volt: a hivatal csak magvát tekintve lehet állandó (ez az első ciklusban bekövetkezhet), egyébként pedig a változó feladatokhoz kell folyamatosan igazítani. (Mint kiderült a feladatok állandóan növekednek, még évekig.) Korszerű pedig akkor lesz, ha-e változó feladatokat az előírásoknak, követelményeknek és az igényeknek teljesen megfelelően, hatékonyan és eredményesen ellátja. Vagyis sosem lesz kész és a lehetséges legjobb! Úgy kell cselekednünk, mint tette azt a város: előrelátni a lehetőségeket, megragadni az esélyeket és tartani a fejlődési irányt állandóan.

A mottónak választott idézet lehet a vezérlő csillag, oly módon is: saját megoldásainkat közkinccsé kell tennünk, mások számára megtakarítani legalább a kínok egy részét. Ha pedig másokét hasznosítjuk az jelzésértékű számukra is, visszaigazolást kapnak: jót, másoknak is alkalmasat csináltak.

Hajdúszoboszlón különösen érdemes dolgozni, mert az ötletek-tervek előbb-utóbb megvalósul(hat)nak, származzanak azok bárkitől is. Ezt a város jellege mellett a döntéshozók mentalitása, hozzáállása ("csak úgy boldogulunk, ha másokat is boldogulni hagyunk"), a város meghatározó személyiségeinek korrekt partneri viszonya biztosítja. Egy kreatív csapatról, annak ötleteiről, sikereiről szólok, akkor is, amikor magam(ról) beszélek, írok.

Ahogy az idegenforgalomban nincs megállás, mert a vendégért mindig újat, többet kell tenni, úgy a közigazgatásban sem lehet megállni. Mindig fülembe cseng első (a ciklus végén elhunyt) polgármesterem mondása: "Nekünk azért kell dolgoznunk, hogy ez a szék az utánunk jövőknek kényelmesebb legyen." Ha  már ilyen szerencsés helyen, ilyen történelmi pillanatokban lehetünk, kutya kötelességünk a jelen mellett a jövőért is dolgozni.

Mindezek miatt vállalkozom előadásokra, publikációkra, remélve azt: a nehezebb helyzetben levőknek legalább reménysugárt, a kiúthoz pedig némi muníciót sikerül nyújtani. E könyv  írását részemről az is motiválta, hogy a nélkülözhetetlen eszköz, ám "agyonmisztifikált", a hétköznapi közigazgatási munkában nehezen megfoghatóan tálalt informatikát igyekezzem "igazgatási szakemberközelbe hozni." Remélem a szférában dolgozók mindegyike (jegyzők, polgármesterek, köztisztviselők, képviselők) számára segít majd kicsikét az előrejutásban. Munkám során az elméletet tekintem kiindulópontnak. A feladat azt a gyakorlatban alkalmazható megoldássá konvertálni. E könyvecskében igyekszem kis adaptációval helyben alkalmazható megoldásokat kínálni. 
 
Dr. Vincze Ferenc

Dr. Vincze Ferenc
Hargitai, Katalin