Helyzetkép

Az ország észak-déli tengelyében elhelyezkedő Közép-magyarország régió hazánk legkisebb területű, ugyanakkor legnagyobb népességű régiója. A Budapestből és Pest megyéből álló térség kiterjedése 6.919 km2, ami az ország területének 7,4 százalékát teszi ki. A régió népességének száma 2001-ben 2 860 265 fő volt, ami az ország népességének 28 százaléka. A régió az ország központi, és a főváros révén a kelet-közép-európai városhálózatba illeszkedő térsége. A Közép-magyarországi régió helyzetét meghatározza centrális fekvése. A régió két fő alkotóeleme Budapest és Pest megye. Azáltal, hogy e két közigazgatási egység együtt alkot egy régiót, rendkívül heterogén gazdasági szerkezet alakult ki. Míg egyik oldalon Budapesten öt európai közlekedési folyosó fut össze, és a főváros dinamikusan fejlődő nemzetközi szolgáltató szektorral rendelkezik, addig a régió egyes területei - mint az Ipolyság vagy a Galgamente - alapvető megélhetési problémákkal, szerkezeti gondokkal küszködnek. Budapesten az esetek nagy részében megszűntek, összezsugorodtak a működő (gyakran több telephellyel rendelkező) cégek, és az újak jó része máshol épült fel. Budapest és Pest megye között - természetesen átfedések mellett - jól elhatárolható gazdasági és társadalmi különbségek határolhatók el, más, és más irányú folyamatok működnek - ugyanakkor ezernyi szálon kapcsolódnak össze és függnek egymástól, és hatással vannak egymás területi folyamataira. Éppen ezért a nagyvárost nem lehet külön kezelni környezetétől: a növekvő város ugyanis gyakran nem talál kellő teret terjeszkedéséhez közigazgatási határai között (egyes funkciók átlépik a határokat), de a nagyváros csábító előnyei (munkaerőpiac, fogyasztópiac stb.) a kiköltözők számára is vonzóak maradnak. Így lassan a nagyváros közeli települések egyre jobban a város kiszolgálóivá válnak (például annak piacára termelnek). A nagyvárost és hatására átformálódó közvetlen környékét (mely közigazgatási határokkal tagolt) nevezi a szakirodalom agglomerációnak. A régióban Budapest és 78 pest megyei település alkotja hivatalosan az agglomerációt. E települések közé tartoznak a Duna jobb partján lévő települések (Dömös kivételével), a Vác-Gödöllő-Ócsa íven belüli települések, valamint a Csepel-sziget északi települései. Ennek megfelelően szokás beszélni az agglomeráción kívüli területről, mely természetesen az említett térségen kívüli pest megyei településeket foglalja magában. A régió statisztikai kistérségeinek száma 14. A statisztikai kistérségeket a KSH 1992-93-ban alakította ki. Ezzel tulajdonképpen pótolta a közigazgatási területi beosztásból hiányzó megye és település közötti szintet, lehetőséget nyújtva az adatszolgáltatásra. A körzetek lefedik az ország egész területét, egy település csak egy körzethez tartozik. A lehatárolás a közlekedési kapcsolat, a lakóhely és a munkahely kapcsolata (ingázás) és a középfokú ellátási kapcsolat vizsgálata alapján történt, kialakításukban közreműködtek a települési és megyei önkormányzatok, kikérték az érintett minisztériumok, kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák véleményét is. A települések időközben létrehozták a maguk társulásait. A társulások kezdetben gyakran csak egy feladatra (például csatornázás) jöttek létre, azonban a szövetségek tartósnak bizonyultak.

1.1 táblázat: A régiók sajátosságai, 2001