Természeti adottságok és környezeti tényezők

A régió felszíne igen változatos. Az északnyugati és az északi területek a Dunántúli- és az Északi-középhegység részét képezik, ahol dolomit és vulkáni eredetű kőzetek egyaránt előfordulnak. A hegyvidéket vadban gazdag erdőségek borítják. Közülük is kiemelkedik a Pilisi Tájvédelmi Körzet a Pilisi Parkerdővel. Itt van a dunántúli országrész második legmagasabb pontja, a 757 méteres Pilis. A régió túlnyomó része az Alföldhöz tartozik. A régió ásványkincsekben szegény - kivéve: mészkő, építési homok és kavics -, talajának termőképessége és a csapadékviszonyok nem előnyösek a mezőgazdaság számára. Kedvezőek viszont Közép-Magyarország idegenforgalmi adottságai: Budapest történelmi épületei, gyógyvizei, a Dunakanyar partjai és szigetei igen nagy turisztikai vonzerőt jelentenek. A régiót kettészeli a Duna. Itt található a folyó magyarországi szakaszának egynegyede, mintegy 100 km. Túlnyomórészt síksági területeken folyik, a régió területére esik azonban legszebb magyarországi része, a Visegrádi áttörés. Váctól már kis esésű a Duna (7cm/km), ennek következtében szigeteket és zátonyokat épít, melynek legjelentősebb bizonyítékai a Szentendrei-, az Óbudai-, a Margit- és a Csepel-sziget. A Duna vizének hasznosítása sokrétű. Kiemelkedő jelentőségű ivóvízbázis, vízforrás az ipar számára, fontos szerepet tölt be a szállításban, s nem utolsó sorban széleskörű lehetőséget kínál a vízi sportokat kedvelőknek és a pihenni, üdülni vágyóknak. A régió további nagyobb folyói a Dunába ömlő Ipoly, valamint a Tisza vízgyűjtőjében a Galga és a Tápió. A vízfolyásokkal ellentétben a régió tavakban rendkívül szegény, említést érdemlő természetes tó nincs is. A mesterséges tavak elsősorban tározó és bányatavak.