A Közép-magyarországi régió

Helyzetkép

Természeti adottságok és környezeti tényezők

Településszerkezet

Népesség

Gazdasági helyzet, vállalkozási szerkezet

Közlekedési adottságok

A Közép-magyarországi régió | Helyzetkép | Természeti adottságok és környezeti tényezők | Településszerkezet | Népesség | Gazdasági helyzet, vállalkozási szerkezet | Közlekedési adottságok  

Népesség

A régióban nagyon erős a népességkoncentráció. A népesség túlnyomó része (86,2 százalék) a budapesti agglomerációban koncentrálódik, míg az agglomeráción kívül a lakosságnak csupán 13,7 százaléka él. A főváros 1000 fő/km2 feletti népsűrűsége mellett az agglomerációs településeken és a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő települések 120 fő/km2 feletti a koncentráció mértéke. A települések népsűrűség szerinti területi megoszlása jól érzékelteti a régióra általában jellemző térszerkezeti képletet: az agglomerációs gyűrűt és az agglomeráción kívüli települések sugaras elrendeződését. Megjegyzendő, hogy a mutató nagyban függ attól, hogy a kistérségen belül mekkora a népesség, és milyen a településstruktúra. A Szobi kistérségben egyetlen város található, ezért az ott kapott 24 százalékos érték tulajdonképpen Szob városának 2969 fős lakosságát reprezentálja. Ugyanakkor Nagykáta 12 ezer fős lakossága csak 15,5 százalékát jelenti a kistérség lakosságának. Az alföld területek mezővárosai, valamint a felduzzadt agglomerációs települések történeti fejlődésük okán gyakran falusi arculatot mutatnak.