1. § (1) A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany (sárga) színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. A címer mind teljes, mind a címerállatok és a Szentkorona nélküli, egyszerűsített formájában is használható. 

(2) A főváros zászlója vörös, arany (sárga) és égszínkék színű, téglalap alakú. Az oldalak egymáshoz viszonyított aránya 2:3. A zászló közepén - középpontosan - a főváros címere helyezkedik el. A címer magassága a zászló magasságának fele. A zászló rúdja lándzsahegyben végződik, a rúd piros, arany (sárga), égszínkék színű. A színek szalag formában fonják végig a rudat. 

2. § (1) A fővárosi címer- és zászlóhasználat köréről, módjáról és engedélyezésének eljárásáról a Fővárosi Közgyűlés rendelkezik. 

(2) A fővárosi kerületek saját jelképeiket a fővárosi címerrel, zászlóval együtt is használhatják. 

3. § A tanácsrendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a fővárosi zászló és címer használatáról szóló 5/1983. Főv. Tan. rendelet, valamint a Fővárosi Tanács és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 1/1980. Főv. Tan. rendelet 3. §-a hatályát veszti. 

[Fővárosi Közlöny 1994/3. különszám (1994. XI. 21.)]