Kr. e. 4000-től a honfoglalásig
Kr.e. 4000 k.
Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek szétválása).
Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek szétválása).
Kr.e. 2000 k.
A finnugor nyelvi közösség szétválása. Az ugorok Nyugat-Szibériában maradnak.
A finnugor nyelvi közösség szétválása. Az ugorok Nyugat-Szibériában maradnak.
430 k.
Pannónia hun uralom alá kerül.
Pannónia hun uralom alá kerül.
567-568.
Az avarok a Kárpát medencébe költöznek.
Az avarok a Kárpát medencébe költöznek.
791-796.
Nagy Károly megsemmisíti az avar kánságot. A Dunántúl frank uralom alá kerül.
Nagy Károly megsemmisíti az avar kánságot. A Dunántúl frank uralom alá kerül.
830 k.
A magyar és kabar törzsek elszakadnak a kazár birodalomtól.
A magyar és kabar törzsek elszakadnak a kazár birodalomtól.
862.
Az első magyar kalandozás a Frank Birodalom területén.
Az első magyar kalandozás a Frank Birodalom területén.
895 tavasza
A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete.
A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete.
A honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig
895.
Honfoglalás - a magyar törzsek keletről érkezve Árpád vezetésével elfoglalják a Kárpát-medencét.
Honfoglalás - a magyar törzsek keletről érkezve Árpád vezetésével elfoglalják a Kárpát-medencét.
902.
A magyarok megdöntik a morva fejedelemséget.
A magyarok megdöntik a morva fejedelemséget.
926. május 2.
Sankt Gallen bencés monostorát kifosztják a kalandozó magyarok.
Sankt Gallen bencés monostorát kifosztják a kalandozó magyarok.
933. március 15.
I. Henrik német király Riadénél (Merseburg közelében) legyőzi a magyarokat.
I. Henrik német király Riadénél (Merseburg közelében) legyőzi a magyarokat.
942.
Magyar kalandozó seregek az arabokkal harcolnak a Pireneusi-félszigeten.
Magyar kalandozó seregek az arabokkal harcolnak a Pireneusi-félszigeten.
955. augusztus 10.
Nagy Ottó német király győzelme Augsburgnál a magyarok felett.
Nagy Ottó német király győzelme Augsburgnál a magyarok felett.
970.
Magyar vereség a bizánciaktól. A kalandozásoknak vége szakad.
Magyar vereség a bizánciaktól. A kalandozásoknak vége szakad.
972.
Géza fejedelem követeket küld Nagy Ottó császárhoz. A nyugati keresztény térítés kezdete a magyarok közt.
Géza fejedelem követeket küld Nagy Ottó császárhoz. A nyugati keresztény térítés kezdete a magyarok közt.
997.
Géza fejedelem halála. István fejedelem trónra lépte. Koppány lázadása.
Géza fejedelem halála. István fejedelem trónra lépte. Koppány lázadása.
1000.
Királlyá koronázzák I. (Szent) Istvánt, akinek uralkodása alatt a magyarok felveszik a kereszténységet, kiépül a magyar állam szervezete.
Királlyá koronázzák I. (Szent) Istvánt, akinek uralkodása alatt a magyarok felveszik a kereszténységet, kiépül a magyar állam szervezete.
1003.
Szent István leveri Gyula fejedelmet, és elfoglalja Erdélyt.
Szent István leveri Gyula fejedelmet, és elfoglalja Erdélyt.
1026 k.
Szent Gellért püspök Magyarországra érkezik.
Szent Gellért püspök Magyarországra érkezik.
1031. szeptember 2.
(Szent) Imre herceg, trónörökös "vadászbaleset" áldozata lett.
(Szent) Imre herceg, trónörökös "vadászbaleset" áldozata lett.
1038. augusztus 15.
Szent István halála. Utóda Orseolo Péter (1038 - 1041).
Szent István halála. Utóda Orseolo Péter (1038 - 1041).
1044. július 5.
Aba Sámuel király Ménfőnél csatát veszít III. Henrik császárral szemben. Orseolo Péter második királysága (1044 - 1046)
Aba Sámuel király Ménfőnél csatát veszít III. Henrik császárral szemben. Orseolo Péter második királysága (1044 - 1046)
1046.
szeptember 1. I. András trónra lépte. Vata-féle nagy pogánylázadás;
szeptember 25-én a lázadók szent Gellért püspököt megölik.
szeptember 1. I. András trónra lépte. Vata-féle nagy pogánylázadás;
szeptember 25-én a lázadók szent Gellért püspököt megölik.
1052. július
I. Henrik császár sikertelenül ostromolja Pozsonyt.
I. Henrik császár sikertelenül ostromolja Pozsonyt.
1055.
I. András király Tihanyban apátságot alapít. Latin nyelvű alapítólevelében található az első összefüggő magyar nyelvű szövegrészlet.
I. András király Tihanyban apátságot alapít. Latin nyelvű alapítólevelében található az első összefüggő magyar nyelvű szövegrészlet.
1061.
I. Béla leveri a második pogány zendülést.
I. Béla leveri a második pogány zendülést.
1083.
július 25. Gellért püspök szentté avatása;
augusztus 20. I. István szentté avatása;
november 4. Imre herceg szentté avatása.
július 25. Gellért püspök szentté avatása;
augusztus 20. I. István szentté avatása;
november 4. Imre herceg szentté avatása.
1105.
Kálmán elfoglalja a dalmát városokat.
Kálmán elfoglalja a dalmát városokat.
1113.
Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát.
Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát.
1137.
I. Béla felveszi a Ráma (Bosznia) király címet.
I. Béla felveszi a Ráma (Bosznia) király címet.
1147.
Az 1144-ben muzulmán kézre került Edesa visszafoglalására és a Szentföld felszabadítására a III. Konrád német és VII. Lajos francia király vezette keresztes hadak áthaladnak Magyarországon.
Az 1144-ben muzulmán kézre került Edesa visszafoglalására és a Szentföld felszabadítására a III. Konrád német és VII. Lajos francia király vezette keresztes hadak áthaladnak Magyarországon.
1149-1155.
I. Géza háborúi Ottó bizánci császárral.
I. Géza háborúi Ottó bizánci császárral.
1192-1195.
A Pray-kódex keletkezése. (Benne található a legkorábbi magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd.)
A Pray-kódex keletkezése. (Benne található a legkorábbi magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd.)
1202. november 24.
A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek Velence részére elfoglalják Zárát a magyar királytól.
A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek Velence részére elfoglalják Zárát a magyar királytól.
1210 k.
Anonymus Gestája a honfoglalásról.
Anonymus Gestája a honfoglalásról.
1211.
I. András Erdélybe telepíti a Német Lovagrendet. Feladatuk: a kunok elleni védelem és a keresztény hitre való térítésük.
I. András Erdélybe telepíti a Német Lovagrendet. Feladatuk: a kunok elleni védelem és a keresztény hitre való térítésük.
1217 nyara - 1218 vége
II. András szentföldi keresztes hadjárata.
II. András szentföldi keresztes hadjárata.
1222.
A II. András király uralkodása alatt kiadott Aranybulla megerősíti a feudális kiváltságokat, és ellenállási joggal ruházza fel a nemességet.
A II. András király uralkodása alatt kiadott Aranybulla megerősíti a feudális kiváltságokat, és ellenállási joggal ruházza fel a nemességet.
1231. március eleje
II. András módosított formában megújítja az Aranybullát.
II. András módosított formában megújítja az Aranybullát.
1235 - 1236.
Julianus domonkos szerzetes első útja a volgai magyarokhoz.
Julianus domonkos szerzetes első útja a volgai magyarokhoz.
1239. március
A kunok a mongolok elől Magyarországra költöznek.
A kunok a mongolok elől Magyarországra költöznek.
1241-1242
Tatárok dúlják fel az országot. Az újjáépítés IV. Béla király műve.
Tatárok dúlják fel az országot. Az újjáépítés IV. Béla király műve.
1267. szeptember
Az esztergomi gyűlés dekrétumba foglalja a nemesek kiváltságait.
Az esztergomi gyűlés dekrétumba foglalja a nemesek kiváltságait.
1282 - 1285.
Kézai Simon elkészíti Gesta Hungarorum című művét (benne a hun-magyar azonosság elméletével).
Kézai Simon elkészíti Gesta Hungarorum című művét (benne a hun-magyar azonosság elméletével).
1285. február - március
A második tatárjárás.
A második tatárjárás.
A középkori magyar állam és a török hódítás (1301-1526)
1301.
III. András királlyal kihal az Árpád-ház.
III. András királlyal kihal az Árpád-ház.
1307.
A trónra Anjou-házbeli uralkodó lép: I. Károly Róbert.
A trónra Anjou-házbeli uralkodó lép: I. Károly Róbert.
1322.
Károly Róbert bevonul Szlavóniába és Horvátországba.
Károly Róbert bevonul Szlavóniába és Horvátországba.
1323.
Károly Róbert Temesvárról új székhelyére, Visegrádra költözik. Megkezdődik a királyság újjászervezése.
Károly Róbert Temesvárról új székhelyére, Visegrádra költözik. Megkezdődik a királyság újjászervezése.
1326.
A magyar aranyforint első említése.
A magyar aranyforint első említése.
1335. november
A magyar, a cseh és a lengyel király visegrádi kongresszusa.
A magyar, a cseh és a lengyel király visegrádi kongresszusa.
1342.
Trónra lépKároly Róbert fia, I. (Nagy) Lajos, akinek uralkodása alatt éri el a középkori magyar állam legnagyobb kiterjedését.
Trónra lépKároly Róbert fia, I. (Nagy) Lajos, akinek uralkodása alatt éri el a középkori magyar állam legnagyobb kiterjedését.
1347-1348.
Nagy Lajos első nápolyi hadjárata.
Nagy Lajos első nápolyi hadjárata.
1349.
A pestis (Fekete Halál) Magyarországon.
A pestis (Fekete Halál) Magyarországon.
1351. december 11.
A budai országgyűlésen Nagy Lajos megerősíti az Aranybullát és törvényeket hoz.
A budai országgyűlésen Nagy Lajos megerősíti az Aranybullát és törvényeket hoz.
1358. február 18.
Nagy Lajos a tárai békében megszerzi a dalmát tengerpartot Velencétől.
Nagy Lajos a tárai békében megszerzi a dalmát tengerpartot Velencétől.
1361. tavasz
Nagy Lajos utolsó szerb hadjárata. Lázár szerb fejedelem elismeri a magyar fennhatóságot.
Nagy Lajos utolsó szerb hadjárata. Lázár szerb fejedelem elismeri a magyar fennhatóságot.
1367.
Nagy Lajos egyetemet alapít Pécsett.
Nagy Lajos egyetemet alapít Pécsett.
1370. november 17.
Nagy Lajost Krakkóban lengyel királlyá koronázzák.
Nagy Lajost Krakkóban lengyel királlyá koronázzák.
1390.
A folyamatos török betörések kezdete Magyarországon.
A folyamatos török betörések kezdete Magyarországon.
1395. október 6.
Az óbudai egyetem alapítása. (Az egyetem 1403-ban megszűnik, de 1410-ben négy karral újraalapítják.)
Az óbudai egyetem alapítása. (Az egyetem 1403-ban megszűnik, de 1410-ben négy karral újraalapítják.)
1396. szeptember 25.
A nikápolyi csatában a törökök első komoly győzelmüket aratják, legyőzik luxemburgi Zsigmond király keresztes seregeit.
A nikápolyi csatában a törökök első komoly győzelmüket aratják, legyőzik luxemburgi Zsigmond király keresztes seregeit.
1420.
július 28. - Zsigmondot cseh királlyá koronázzák;
szeptember - az erdélyi török betörések kezdete.
július 28. - Zsigmondot cseh királlyá koronázzák;
szeptember - az erdélyi török betörések kezdete.
1427. április
Zsigmond magyar vazallust ültet Havasalföld trónjára, Nándorfehérvár magyar, Galambóc török kézre kerül.
Zsigmond magyar vazallust ültet Havasalföld trónjára, Nándorfehérvár magyar, Galambóc török kézre kerül.
1428.
február a huszita betörések kezdete Észak-Magyarországon;
június elején Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől.
február a huszita betörések kezdete Észak-Magyarországon;
június elején Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől.
1431. november 29.
Zsigmondot Milánóban Itália királyává koronázzák.
Zsigmondot Milánóban Itália királyává koronázzák.
1433. május 31.
Zsigmondot IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza.
Zsigmondot IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza.
1437. március 8-12.
A pozsonyi országgyűlésen Zsigmond kiadja igazságszolgáltatási és katonai reformtörvényeit.
A pozsonyi országgyűlésen Zsigmond kiadja igazságszolgáltatási és katonai reformtörvényeit.
1440. március 8.
A magyar rendek küldöttsége Krakkóban királlyá választja III. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt.
A magyar rendek küldöttsége Krakkóban királlyá választja III. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt.
1443. július 22.-1444. január 25.
A magyar hadak törökellenes (ún. hosszú) hadjárata Hunyadi János vezetésével.
A magyar hadak törökellenes (ún. hosszú) hadjárata Hunyadi János vezetésével.
1444.
november 10. A várnai csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a töröktől;
I. Ulászló király elesik;
november 3-án a Morava mezején Hunyadi vereséget mér a törökre.
november 10. A várnai csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a töröktől;
I. Ulászló király elesik;
november 3-án a Morava mezején Hunyadi vereséget mér a törökre.
1456.
Hunyadi János sikerrel védi meg Nándorfehérvárt, a török támadásokat fél évszázadra megállítja.
Hunyadi János sikerrel védi meg Nándorfehérvárt, a török támadásokat fél évszázadra megállítja.
1458-1490.
Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Magyarország jelentős európai hatalom: a Fekete Sereg meghódítja Csehország egy részét, beveszi Bécset.
Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Magyarország jelentős európai hatalom: a Fekete Sereg meghódítja Csehország egy részét, beveszi Bécset.
1505.
szeptember 29-én a rákosmezei országgyűlés kimondja: a Jagelló-ház kihalta után idegen uralkodót többé nem választ.
szeptember 29-én a rákosmezei országgyűlés kimondja: a Jagelló-ház kihalta után idegen uralkodót többé nem választ.
1514.
A Dózsa György vezette legnagyobb magyar parasztfelkelés.
A Dózsa György vezette legnagyobb magyar parasztfelkelés.
1521.
augusztus 29-én a törökök beveszik Nándorfehérvárt.
augusztus 29-én a törökök beveszik Nándorfehérvárt.
A három részre szakadt ország (1526-1686)
1526.
augusztus 29. - A mohácsi csatában a támadó török birodalommal szemben elbukik az önálló magyar állam. A rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. (Habsburg) Ferdinándot választja királlyá.
augusztus 29. - A mohácsi csatában a támadó török birodalommal szemben elbukik az önálló magyar állam. A rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. (Habsburg) Ferdinándot választja királlyá.
1541.
Budát elfoglalják a törökök. Az ország három részre szakad, nagy része török uralom alá kerül, Észak- és Nyugat-Magyarország a Habsburgokat ismeri el uralkodónak, Erdély az 1570-es speyeri szerződés nyomán önálló fejedelemség lesz.
Budát elfoglalják a törökök. Az ország három részre szakad, nagy része török uralom alá kerül, Észak- és Nyugat-Magyarország a Habsburgokat ismeri el uralkodónak, Erdély az 1570-es speyeri szerződés nyomán önálló fejedelemség lesz.
1593-1606
A 15 éves háború a török ellen a zsitvatoroki békével ér véget.
A 15 éves háború a török ellen a zsitvatoroki békével ér véget.
1604-1606
Bocskai István (1605-től erdélyi fejedelem) függetlenségi harca, melyet a bécsi béke zár le.
Bocskai István (1605-től erdélyi fejedelem) függetlenségi harca, melyet a bécsi béke zár le.
1605. február 21.
Bocskai Istvánt Marosszerdán erdélyi fejedelemmé választják.
Bocskai Istvánt Marosszerdán erdélyi fejedelemmé választják.
1613-1629
Erdély fénykora Bethlen Gábor fejedelemsége alatt.
Erdély fénykora Bethlen Gábor fejedelemsége alatt.
1664.
február 2-án Zrínyi Miklós a török ellenes háborúban részt vevő Rajnai Szövetség Lovasai és a magyar csapatok élén felégeti a török utánpótlását biztosító eszéki Dráva-hidat;
június 30-án a szövetséges csapatok feladják a Zrínyi által a Muraköz védelmére épített Új-Zrínyivárat;
augusztus 10-én a bécsi udvar Vasváron 20 évre békét köt a törökkel. Meghagyja foglalásaikat, sőt az erdélyi várakban állomásozó német katonaság kivonására is ígéretet tesz.
február 2-án Zrínyi Miklós a török ellenes háborúban részt vevő Rajnai Szövetség Lovasai és a magyar csapatok élén felégeti a török utánpótlását biztosító eszéki Dráva-hidat;
június 30-án a szövetséges csapatok feladják a Zrínyi által a Muraköz védelmére épített Új-Zrínyivárat;
augusztus 10-én a bécsi udvar Vasváron 20 évre békét köt a törökkel. Meghagyja foglalásaikat, sőt az erdélyi várakban állomásozó német katonaság kivonására is ígéretet tesz.
1666. augusztus
A béke miatt elégedetlenkedő magyar nemesek szervezkedni kezdenek Wesselényi Ferenc nádor vezetésével.
A béke miatt elégedetlenkedő magyar nemesek szervezkedni kezdenek Wesselényi Ferenc nádor vezetésével.
1671. április 30.
Habsburg ellenes szervezkedésért Bécsújhelyen kivégzik gr. Zrínyi Pétert és gr. Frangepán Ferencet, Bécsben pedig Nádasdy Ferencet.
Habsburg ellenes szervezkedésért Bécsújhelyen kivégzik gr. Zrínyi Pétert és gr. Frangepán Ferencet, Bécsben pedig Nádasdy Ferencet.
1683-1699
Habsburg császári segítséggel kiűzik a törököket Magyarországról.
Habsburg császári segítséggel kiűzik a törököket Magyarországról.
Magyarország és a Habsburg-dinasztia (1686-1790)
1686. szeptember 2.
A szövetségesek felszabadítják Budát.
A szövetségesek felszabadítják Budát.
1699. január 24.
A szerémségi Karlócán a Szent Szövetség és a törökök aláírják a 25 évre szóló békét, mely rendezi a szemben álló felek viszonyát.
A szerémségi Karlócán a Szent Szövetség és a törökök aláírják a 25 évre szóló békét, mely rendezi a szemben álló felek viszonyát.
1703-1711
II. Rákóczi Ferenc (1704-től erdélyi fejedelem, 1705-től vezérlő vezérlő fejedelem) szabadságharca a Habsburgok ellen.
1707-ben az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását, de a szabadságharc elbukik.
II. Rákóczi Ferenc (1704-től erdélyi fejedelem, 1705-től vezérlő vezérlő fejedelem) szabadságharca a Habsburgok ellen.
1707-ben az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását, de a szabadságharc elbukik.
1711. április 30.
I. József és a magyar rendek képviselői Szatmáron békét kötnek. A béke amnesztiát, a vallási törvények megtartását, a rendi sérelmek orvoslását ígéri.
I. József és a magyar rendek képviselői Szatmáron békét kötnek. A béke amnesztiát, a vallási törvények megtartását, a rendi sérelmek orvoslását ígéri.
1722. június 30.
A magyar országgyűlésen a rendek önként felajánlják az osztrák örökösödési szerződés elfogadását. A magyar Pragmatica Sanctio 1918-ig szabályozza Magyarország és a Habsburg-ház közjogi viszonyát.
A magyar országgyűlésen a rendek önként felajánlják az osztrák örökösödési szerződés elfogadását. A magyar Pragmatica Sanctio 1918-ig szabályozza Magyarország és a Habsburg-ház közjogi viszonyát.
1741. szeptember 4.
A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek "életüket és vérüket" ajánlják Mária Teréziának (1740-1780).
A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek "életüket és vérüket" ajánlják Mária Teréziának (1740-1780).
1767. január 23.
Mária Terézia kiadja az Urbáriumot, melyben országosan szabályozza a jobbágyok terheit.
Mária Terézia kiadja az Urbáriumot, melyben országosan szabályozza a jobbágyok terheit.
1777. augusztus 22.
Mária Terézia kiadja a Ratio Educationist.
Mária Terézia kiadja a Ratio Educationist.
Polgárosodás, reform és forradalom (1790-1849)
1780-1790
II. József uralkodása. A felvilágosult-abszolutista uralkodó, a "kalapos király" számos reformot vezet be, de ezeket három kivétellel halálos ágyán visszavonja.
II. József uralkodása. A felvilágosult-abszolutista uralkodó, a "kalapos király" számos reformot vezet be, de ezeket három kivétellel halálos ágyán visszavonja.
1794-1795 - A magyar jakobinusok Martinovics Ignác vezette összeesküvése.
1825 - Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyéves jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására - a reformkor kezdete.
1832-től az országgyűlés latin helyett magyarul tartja gyűléseit.
1832-től az országgyűlés latin helyett magyarul tartja gyűléseit.
1832. december 17.
Kossuth szerkesztésében napvilágot lát az Országgyűlési Tudósítások.
Kossuth szerkesztésében napvilágot lát az Országgyűlési Tudósítások.
1841.
Kossuth szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap.
Kossuth szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap.
1843. május 18. -1844. november 13.
Ülésezik az országgyűlés. A szentesített II. tc. hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart.
Ülésezik az országgyűlés. A szentesített II. tc. hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart.
1848.
március 15. Forradalom Pesten;
április 7-én V. Ferdinánd király kinevezi a Batthyány Lajos gróf vezette első független, felelős magyar kormányt;
április 11-én szentesíti az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket.
szeptemberben fegyveres szabadságharc kezdődik a Habsburgok ellen. A honvédseregek a kezdeti vereségek után győzelmek sorát aratják.
március 15. Forradalom Pesten;
április 7-én V. Ferdinánd király kinevezi a Batthyány Lajos gróf vezette első független, felelős magyar kormányt;
április 11-én szentesíti az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket.
szeptemberben fegyveres szabadságharc kezdődik a Habsburgok ellen. A honvédseregek a kezdeti vereségek után győzelmek sorát aratják.
1849.
április 14.
Az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja.
augusztus 13. A szabadságharc bukása. Világosnál a magyar seregek leteszik a fegyvert az osztrák császári és orosz cári túlerő előtt.
Az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja.
augusztus 13. A szabadságharc bukása. Világosnál a magyar seregek leteszik a fegyvert az osztrák császári és orosz cári túlerő előtt.
október 6. Aradon kivégzik a szabadságharc vértanúit és Pesten Batthyány Lajost. A megtorlás idején minden 1848-1849-ben született törvényt érvénytelenítenek, csak a jobbágyfelszabadítás marad érvényben. Eltörlik Magyarország alkotmányos különállását, bevezetik az osztrák vám- és jogrendszert.
(Forrás: Magyarország.hu, MTI Rt. Sajtóadatbank, EngelPál-Szakály Ferenc-Kosáry Domokos: Magyarok Európában)
