Neoabszolutizmus és a boldog békeidők (1850-1914)  

1851. december 31.
A Habsburg-udvar a látszatalkotmányosságot sugalló olmützi alkotmányt is felrúgva, közzéteszi a "kormányzati alapelveket", mely a császári egyeduralmat vezeti be.  

1853. március 2.
I. Ferenc József kiadja az úrbéri pátenst és a földtehermentesítési nyílt parancsot.  

1860. október 20.
I. Ferenc József kiadja a birodalmak közjogi viszonyait újra szabályozó Októberi Diplomát.  

1865. április 16.
A Pesti Napló közzéteszi Deák Ferenc Húsvéti cikkét.  

1867. május 22.
Kossuth nyílt levele Deákhoz, melyben tiltakozik a kiegyezés ellen.  

1867. május 29.
Kiegyezés a Habsburg-házzal. I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák, létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarországon igen gyors gazdasági fejlődés kezdődik, de súlyosbodnak a politikai és a nemzetiségi feszültségek.  

1868.
Eötvös-féle népiskolai törvény az általános tankötelezettségről 6-12 év között, az iskolák állami felügyeletéről, az állami tanítóképzők felállításáról stb.  

1892. november-1894. december
Wekerle Sándor kormánya (valutareform, iparreform, balesetbiztosítási törvény, polgári házasságról szóló törvény bevezetése)  

1894. március 20.
Kossuth Lajos halála.  

1896.
Fényes külsőségek közepette megünneplik a honfoglalás ezredik évfordulóját, a millenniumot.  

1912. május 23.
A "vérvörös csütörtök": tömeges munkástüntetés  

Háborúból háborúba (1914-1945)  

1914. július 28.
Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös elleni szarajevói merénylet után az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának,
kitör az első világháború.  

1916. november 21.
86 esztendős korában meghal I. Ferenc József.  

1918-ban a háborús vereség következtében a Monarchia széthullik.  

1918. október 31.
Budapesten győz az "őszirózsás forradalom", Károlyi Mihály gróf lesz a miniszterelnök, megölik Tisza Istvánt.  

1919. március 21.-július 31.
Az antant területi követelései miatt lemond Károlyi. A kommunista Kun Béla vezetésével létrejön a Tanácsköztársaság. A kommün 133 napig tartja magát. Szegeden ellenkormány alakul.  

1919. november 16.
Horthy Miklós, az ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére bevonul Budapestre.  

1920. március 1.
Kormányzóvá választják Horthy Miklóst. Magyarország névleg ismét "királyság", de az államfői hatalom kérdését véglegesen nem rendezik.  

1920. június 4.
Aláírják a trianoni békét, amely Magyarország területét 288 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkenti. Magyarok milliói kerülnek az összeomlott monarchia utódállamaiba, a magyar külpolitika célja a revízió lesz.  

1921. november 6.
Becikkelyezik a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényt.  

1921-1931
Bethlen István gróf miniszterelnöksége alatt konszolidálódik az ország, de a gazdasági világválság hatásait nem tudja kivédeni.  

1922.
Magyarország a Népszövetség tagja  

1926.
Népiskolai törvény (átfogó oktatási reform)  

1931. szeptember
A biatorbágyi viadukt felrobbantása  

1932.  

A kommunista párt két vezetőjét, Fürst Sándort és Sallai Imrét kivégzik  

1932-1936
Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt a külpolitika egyre inkább (a fasiszta Németország és Olaszország) a tengelyhatalmak támogatásátkeresi.  

1938. május 29.
Az első zsidótörvény  

1938. november 2.
Az olasz-német döntőbíróság az első bécsi döntéssel visszaadja Magyarországnak Csehszlovákiától a Felvidék magyarok lakta részét,;
1939. márciusban visszakerül Kárpátalja;
1940 augusztusában a második bécsi döntés Észak-Erdélyt a Székelyfölddel Magyarországnak ítéli.  

1939. május 5.
A második zsidótörvény  

1940. augusztus 30.
A második bécsi döntés  

1940. november 20.
Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez  

1941. április 3.
Miután Magyarország az örök barátsági szerződést megszegve átengedi a Jugoszláviát megszálló német hadsereget, öngyilkos lesz Teleki Pál miniszterelnök. Április 16-án Bácska, Baranyai háromszög, Muraköz, Muravidék visszakerül Magyarországhoz.  

1941. június 26.
A Bárdossy László vezette kormány hadat üzen a Szovjetuniónak, Magyarország belép a második világháborúba.  

1943. január
A Don-kanyarnál megsemmisül a 2. magyar hadsereg.  

1944.
március 19-én Magyarországot megszállják a németek;
október 15-én Horthy sikertelen kiugrási kísérletet tesz, másnap a németek lemondásra kényszerítik; "nemzetvezető" lesz Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztes párt vezére;
Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása.  

1944. december 21.
Debrecenben - a szovjet hadsereg által megtisztított keleti országrészben - összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A másnap megalakult Ideiglenes Kormány hadat üzen Németországnak.  

 

A szocializmus változatai (1945-1987)  

1945.
április elején a szovjet hadsereg kiveri a németeket az országból. Magyarország embervesztesége a második világháborúban mintegy 1 millió ember, megsemmisül a nemzeti vagyon 40 százaléka;
novemberben a parlamenti választásokon a Független Kisgazdapárt győz.  

1946.
február 1-jén Magyarország köztársaság lesz, az államfő Tildy Zoltán;
augusztus 1-jén pénzreform, a forint bevezetése.  

1947.
február 10. Magyarország aláírja a párizsi békét, amely visszaállítja a trianoni határokat, Csehszlovákia hídfőt (három falut) kap Pozsonynál;
július 1. a hároméves terv elindítása.  

1947. augusztus 31.
A "kékcédulás" választásokból a választási csalásoktól sem visszariadó kommunista párt kerül ki legerősebben. Megkezdődik az ellenzék felmorzsolása, a "szalámi taktika".  

1947. szeptember 29.
A bankok államosítása  

1948. április 29.
Törvény születik a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról.  

1948. június 12. - A "fordulat évében" egyesül a kommunista és a szociáldemokrata párt, létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. A többi párt elenyészik. Az ország teljhatalmú ura Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára, miniszterelnök. A katolikus egyház fejét, Mindszenty bíborost koncepciós perben elítélik, államosítják a 10 főnél többet foglalkoztató üzemeket, új alkotmányt fogadnak el, megkezdődik a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása. Koncepciós perekben kivégzik vagy börtönbe zárják a kommunista káderek egy részét is. Az életszínvonal drámaian esik, az elégedetlenség nő.  

1949. augusztus 20.
Életbe lép a Magyar Népköztársaság alkotmánya.  

1953. július 4.
Moszkvai utasításra Rákosi helyett Nagy Imre lesz a miniszterelnök, megkezdődik a hibák "kiigazítása". Nagy Imrét 1955 áprilisában leváltják, később kizárják a pártból.  

1956.
október 23-november 4.
Forradalom és szabadságharc a belpolitikai élet demokratizálásáért, a nemzeti függetlenségért. november 1-jén Nagy Imre kormányfő bejelenti Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből;
Kádár János november 4-én bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását, és behívja a szovjet csapatokat. A forradalmat leverik, a példátlanul véres megtorlás több mint kétszáz életet követel, (általános, de nem teljes) amnesztiát csak 1963-ban hirdetnek. Letartóztatják a jugoszláv nagykövetségen menedéket kérő, de azt elhagyó Nagy Imrét és társait is.  

1958. június . 16.
A halálra ítélt Nagy Imrét és társait kivégzik.  

1959. március 19-én megkezdődik és
1961. február 19-re befejeződik a mezőgazdaság szocialista átszervezése.  

1960. április 1.
Részleges amnesztia  

1962. november 20-24.
Az MSZMP VIII. kongresszusa megállapítja, hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása.  

1963. március 22.
Általános közkegyelem  

1964. szeptember 15.
A Vatikán és Magyarország megbízottainak megállapodása Magyarország és a katolikus egyház viszonyáról.  

1966. május 27.
Az MSZMP KB határozatot hoz az új gazdasági mechanizmusról.  

1968. augusztus 21.
Magyarország a Varsói Szerződés tagállamaként részt vesz Csehszlovákia szovjet megszállásában, a "prágai tavasz" leverésében. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése visszaesik.  

1971. szeptember 28.
Mindszenty József végleg elhagyja Magyarországot, és Rómába távozik.  

1974. február 14.
A minisztertanács döntése a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről.  

1978. január 6.
Az Egyesült Államok visszaadja a második világháború után Amerikába került Szent Koronát és a koronázási jelképeket.  

1985. június 14-16.
A "létező szocialista rendszer" társadalmi ellenzékének monori találkozója.  

 

Az átmenet és a rendszerváltozás Magyarországa (1987-2000)  

1987. szeptember 27.
Létrejön a Magyar Demokrata Fórum, amely
1988-ban független társadalmi szervezetté alakul.  

1988.
március 30. Megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz);
az MSZMP május 20-22-i pártértekezletén felmentik Kádár Jánost a főtitkári tisztségből;  

november 13-án a Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ).  

1989.
január 28.
Pozsgay Imre 1956-ot népfölkelésnek nevezi;  

március 4-én újraalakul a Független Kisgazdapárt (FKGP);
március 23-án megalakul az Ellenzéki Kerekasztal;
az Országgyűlés november 24-26-i ülésszakán Németh Miklós lesz a miniszterelnök;  

június 13-szeptember 18-ig politikai egyeztető tárgyalások folynak az MSZMP,
az Ellenzéki Kerekasztal, a társadalmi szervek és mozgalmak (harmadik oldal) között a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtéséről, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakításáról;
június 16-án, kivégzésük évfordulóján újratemetik Nagy Imrét és mártírtársait;
július 6-án meghal Kádár János, jelképesen is véget ér a nevével fémjelzett korszak;
szeptember 10-én a magyar kormány megnyitja nyugati határát az NDK-menekültek előtt. (Ősszel leomlik a két világrendszer közötti "vasfüggöny", sorra megbuknak a kelet- és közép-európai szocialista rendszerek.)  

1989. október 23.
Kikiáltják a köztársaságot  

1990. március 12-től június 30-ig
a szovjet csapatok kivonulása  

1990. március 25-től április 8-ig
az első szabad többpárti parlamenti választások, az MDF győzelme.  

1990. május 23.
Antall József lesz a miniszterelnök.  

1990. augusztus 3.
Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke.  

1990. október 25-28.
Taxisblokád Magyarországon.  

1993.
március 29. Magyarország az EFTA társult tagja.  

május 11. Magyar-ukrán alapszerződés.  

szeptember 4. Horthy Miklós újratemetése Kenderesen.  

december 12. Antall József halála.  

1994.
február 8-án Magyarország aláírja a januári brüsszeli NATO csúcson elfogadott ?Partnerség a békéért" program keretdokumentumát;
április 1-jén a hivatalos EU-csatlakozási kérelem benyújtása Athénban;
májusban a választások az MSZP győzelmével érnek véget. Horn Gyula alakít kormányt koalícióban az SZDSZ-szel.  

1995.
január 13. Clinton elnök Taszáron
március 12. A Bokros-csomag bejelentése
március 19. Magyar-szlovák alapszerződés
április 19. Magyar-szlovák Duna-egyezmény
május 7. Az OECD 27. Tagja Magyarország
július 26. Az EU-kérdőívek átadása
szeptember 6. Hazánkba látogat II. János Pál
szeptember 16. Magyar-román alapszerződés.
szeptember 25. Diáktüntetések a felsőoktatási tandíj ellen.  

1997. december 13. Luxembourgban az EU állam- és kormányfői deklarálják, hogy 1998 tavaszán megkezdik a kormányközi csatlakozási tárgyalásokat.  

1998. május 10. és május 24.
A Fidesz Magyar Polgári Párt győz a választásokon;
kormányfő Orbán Viktor  

1999. március 12.
Magyarország NATO-tag  

2000. január 1.
Millenniumi év kezdete  

2000. február 2.
Ciánszennyezés a Tiszán  

2000. június 5.
Mádl Ferenc a köztársasági elnök  

2002.
április 7 és 21 . A Magyar Szocialista Párt győz a választásokon; a miniszterelnök Medgyessy Péter
október 20. Önkormányzati választások Magyarországon (részvétel: 51,06%)  

2003.
április 12. Az eredményes EU-népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a IGEN választ adott;
április 16. Az athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést  

2004.
május 1. Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz  

(Forrás: Magyarország.hu, MTI Rt. Sajtóadatbank, EngelPál-Szakály Ferenc-Kosáry Domokos: Magyarok Európában)