Gazdasági helyzet, vállalkozási szerkezet

A vállalkozások területi megoszlása Magyarországon, 2001

A régió az országos GDP 42 százalékát termeli, ebbõl azonban Budapest részesedése 34-35 százalék, az agglomeráció gazdasága további 5-6 százalékot termel, míg Pest megye többi területére 2-3 százalék GDP termelés jut. A kilencvenes években a nagyvállalati struktúra felbomlásával és a privatizációs folyamatok széleskörûvé válásával párhuzamosan Magyarországon szaporodni kezdtek a kis- és közepes méretû vállalkozások. 2001-ben, a régióban 328 380 vállalkozás mûködött, ezek 73 százaléka Budapesten, 27 százaléka pedig Pest megyében. Az egyéni vállalkozások aránya az összes mûködõ vállalkozás között 45 százalék, mely az országos átlag (55 százalék) alatt marad. A vállalkozások területi eloszlása tehát korántsem homogén a régióban: a legtöbb vállalkozás Budapest belsõ kerületeiben, a nyugati és északi agglomerációban található. Az 1000 fõre jutó vállalkozások száma az V. kerületben a legmagasabb (326), míg Márianosztrán mindössze 11 vállalkozás jut ugyanennyi fõre. Méretüket a mûködõ társas vállalkozások túlnyomó része 0-9 fõt foglalkoztató kisvállalkozás. A 250 fõnél többet foglalkoztató vállalkozások aránya 0,2 százalék. A régióban ráadásul 140 ezer egyéni vállalkozás van, melyek jelentõsége, bevétele az esetek túlnyomó többségében elmarad a társas vállalkozásokétól. A régiós átlagot meghaladó számban találhatók egyéni vállalkozások az agglomeráción kívül esõ területeken és az agglomerációhoz tartozó alföldi településeken. Budapesten az egy vállalkozásra jutó adózás elõtti eredmény értéke a régiós átlag kétszerese (kerületi bontásban nem állnak rendelkezésre az adatok). Az átlagot mintegy 40 település éri el, de gyakran a kevés számú vállalkozás - és közte egyetlen nagyobb vállalkozás - miatt a mutató nem teljesen megbízható. A régió súlya kiemelkedõen magas az országba érkezõ külföldi tõke területi megoszlását tekintve. Az elmúlt tíz év során a Közép- és Kelet-Európába érkezõ külföldi tõkeállomány 20 százaléka a budapesti agglomerációba érkezett. A külföldi érdekeltségû vállalkozások 59, a külföldi tõke 66 százaléka található a régióban. Ágazati megoszlását tekintve a külföldi tõke 51 százaléka a kereskedelem területére, 21 százaléka az ingatlan ügyletek területére áramlott, csupán 12 százaléka preferálta az ipart és 4 százalékuk az építõipart. Területi megoszlását tekintve elmondható, hogy a külföldi tõkével rendelkezõ vállalkozások túlnyomó része a fõvárosban és a bevezetõ fõutak mentén telepedett meg.

A működő társas vállalkozások gazdasági ág szerint, 2001

A Közép-magyarországi régió az ország összes mezõgazdasági termõterületének 7 százalékával rendelkezik, melynek 54,6 százaléka szántó, 3,9 százaléka kert, 2,2 százaléka gyümölcsös, 11,1 százaléka gyep és 24,3 százaléka erdõ. A régió 10,3 százalékkal részesedik a magyar mezõgazdaság által megtermelt GDP-bõl. Az utóbbi húsz év folyamán mind a mezõgazdasági terület, mind a termõterület csökkent, legnagyobb mértékben a szõlõ, gyümölcsös és kert területek. A szántó területek aránya nagyjából változatlan maradt, a halastavak és az erdõk területe pedig növekedett. A régió mezõgazdaságának területi szerkezetérõl általánosságban elmondható, hogy a fõváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsõsorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban kiemelkedõ a régió zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a tejtermelés. Az ipar szerepe a gazdaság ágazati szerkezetében a szolgáltatások túlsúlya révén a második helyre szorult vissza (a regionális GDP 20 százalékát, az ország ipari termelésének 30 százalékát adja). Az ipari vállalkozások legnagyobb koncentrációja a budapesti agglomeráció területén jellemzõ. A régió szerepe az ipari foglalkoztatásban országos összehasonlításban is meghatározó a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. A gépipar részesedése a feldolgozóipari foglalkoztatásban Budapesten 30, Pest megyében közel 40 százalék. A második legnagyobb foglalkoztató Budapesten a vegyipar, Pest megyében az élelmiszeripar. Az újonnan települt ipari beruházások jelentõs része az agglomerációs településeket választotta, ezért Budapesten az ipar fokozatos visszaszorulása, Pest megyében a vidéki átlaghoz közeli alakulása (a termelési érték növekedése, a foglalkoztatottak számának stagnálása) figyelhetõ meg. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-Magyarországi régióban az országos átlag alatti, felét sem éri el az észak-dunántúli térségek értékének, de meghaladja a keleti és déli régiók értékét. A szolgáltató (tercier) szektor régión és országon belüli legnagyobb arányát Budapesten éri el. A régió 26 nagy cégközpontjából 21 Budapesten, 4 Budaörsön, 1 Százhalombattán található. Az agglomeráció hasonlóan magas értékeket mutat, elsõsorban az agglomeráció északi, Szentendréig, Vácig terjedõ részben, a keleti, Budapesttel határos településeiben és délnyugati, déli területein. Az agglomeráción kívül esõ településeken alig van számottevõ vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében. Országosan a régióban a legnagyobb a kereskedelmi vállalkozások koncentrációja, a kereskedelmi cégek 40 százaléka itt található. A régió kereskedelmi vállalkozásai nagytérségi, sõt országos szintû ellátó feladatot is betöltenek. A kiskereskedelmi struktúrát jelentõsen átalakították a közlemúltban megjelent tõkeerõs külföldi vállalkozások szuper- és hipermarketjei. Ezek mára gyakorlatilag körbevették a fõvárost, és - bár területileg zömében az agglomerációs településekhez tartoznak - mind ezek a települések, mind Budapest kiskereskedelmi ellátási igényének jelentõs részét kielégítik. Elõnyük a lakosság szempontjából, hogy az erõs verseny és a maximális gazdaságosság megteremtésével olcsón lehet vásárolni. Hátránya ugyanakkor, hogy a kis tõkeerejû (de a foglalkoztatásban jelentõs) kiskereskedelmi vállalkozások mûködését ellehetetlenítik. A 21. század gazdaságföldrajzát a "kreatív helyek" gazdaságföldrajzaként vetítik elõre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható például a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítõ szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység. Elemzési célú statisztikai adatok szerint a fõváros részesedése az országos hozzáadott értékbõl éppen ezekben az ágazatokban 50 százalék feletti. Ezeknek a tevékenységeknek a koncentrációja lehetõvé és szükségessé teszi, hogy az egyes szolgáltatók speciális kínálattal jelenjenek meg, széles választékot biztosítva a régió és az egész ország számára. Az informatika azért érdemel külön is figyelmet, mert középtávon meghatározóvá válhat az újgazdaság, és annak fejlettsége befolyásolja a térségek bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Budapest részesedése országos szinten kiemelkedõ: a fõvárosban koncentrálódik az Internet felhasználók és a domain szerverek 70 százaléka, a számítógépek 50 százaléka. A legígéretesebbnek tartott hazai internetes cégek vállalkozások is mind fõvárosiak. A rendszerváltást követõ években a magyar gazdaságban a K+F ráfordítások jelentõsmértékben csökkentek mind reálértéken, mind a GDP-hez viszonyítva. A kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységek leépülése 1998 körül megállt, majd új tulajdonosi és szervezeti alapokon, - elsõsorban a külföldi tõke hatására - megindult a K+F szféra újjáépülése.

A kutatás-fejlesztés területi megoszlása, 2001

A Közép-magyarországi régió kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, melyeken alapulva az idegenforgalom jelentõségét tekintve a régiók között vezetõ szerepet játszik. A természeti és kulturális adottságok mellett az idegenforgalmi infrastruktúra, a többi régióhoz képest fejlett, azonban a belsõ aránytalanságok (Budapest túlsúlya) meghatározóak. További elõny, hogy a szezonalitás a térségben nem jelentkezik olyan extrém módon, mint például a Balaton partján. A régióban található az ország kereskedelmi szálláshelyeinek több mint egyharmada. Az országban eltöltött vendégéjszakák 30, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák 40 százaléka Budapesten realizálódik. Ugyanakkor az eltöltött vendégéjszaka az országos átlag alatt van, azaz a vendégek átlagosan kevesebb idõt töltenek el a fõvárosban. A régió - benne elsõsorban a fõváros - kiemelkedõ részesedést mondhat magáénak a minõségi turizmus terén (üzleti-, konferencia- és gyógyturizmus).