Szakmár 6336 Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 24. Látogatottság: 7632 Térkép:

Szakmár

Szakmár község neve először 1299-ben szerepel, amikor a szekszárdi apátság a szakmári Szűz Mária - egyház melletti telkét bátyai egyházi jobbágyainak adta. Midőn 136o-ban Karácsondy Vyda és Csornai Imre elfoglalt az apáttól szakmári részeket, az apátság I. Béla 1061-i szekszárdi alapító és birtokösszeíró levelével bizonyította, hogy Szakmár egészében az apátságot illeti. Az oklevél ugyan nem említette Szakmár nevét, de a falu területe benne foglaltatott a számos falut felölelő halomi uradalomban.
Neve Szatmár személynévből keletkezett, melynek valószínűleg alapja lehet az elad, kereskedik jelentésű török sat ige. A XV. Században a szekszárdi apátság nemes jobbágyai lakták. Kiterjedt közigazgatási terültén belül a középkorban több ma is meglévő falu volt, így Erek (1483), Gombolyag (1422) és Tény(1487). Mai területéhez tartozott még a XV. században Karácson, Malomér és Szentkirály. 1618-ban Forgách Zsigmond nádor Béki Mátyásnak adományozta Szakmárt, Ereket, Csőszt, Tényt, amely jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken is. Az 1548.évi összeírás Szakmárt és Csőszt a templomos helyek között említette.
A török elleni felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett a vidék. 1725-ben bérelt pusztaként került Kisüllés a kalocsaiak birtokába, majd 1761-re megszerezték Szakmárt is. A XIX.század közepétől, különösen a jobbágyfelszabadítás után egyre lazább lett a kalocsai puszták városhoz kötődése. Hosszas előkészítés után 1898. január 1-én elszakadtak Kalocsától a szállások. Az északi szállások csoportjának Szakmár lett a központja.
A községgé alakulás jogi, gazdasági és társadalmi folyamatát a képviselőtestületi jegyzőkönyvek alapján 1897. szeptember 2.-től követhetjük nyomon, ugyanis ekkor ültek össze az alakuló község képviselői.

A községgé alakulás után hivatalos formában is létre kellett hozni a ciklusban végleges képviselőtestületet, mely a választások után 1897. december l6.-án alakult meg. Fele részben virilistákból / a legtöbb adófizetőkből /, és fele részben választottakból.
1986.-ban Keserűtelek és Résztelek kivált Szakmártól, és Újtelek néven önálló településként működik.