Veresegyház 2112 Veresegyház, Fő út 106. Látogatottság: 7969 Térkép:

Veresegyház

A falu a gödöllői dombvidéken terül el, a Cserhát szélén, délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ-Rákos patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, melly Szada felé nyulik, 's melly hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb, mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

******

Nevezetességei

• római katolikus templom (1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Krisztus elé egy gyermeket hoznak)
• a plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Mária, Szent János evangelista és Magdolna.
• római katolikus temető (1806 és 1849 közötti vörösmárvány sírkövek)
• református templom (1786-ban épült, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér)
• medve és farkas menhely