Csongrád Megye




Látogatottság: 12426
Térkép:


CSONGRÁD MEGYE

Földrajz

Domborzat
Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Szerelem-domb (128 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)

Éghajlat
A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gályarét az ország legmelegebb tája.

Vízrajz
A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a megyében.

Élővilág, természetvédelem

  • Ásotthalom
    Bogárzói-rét
    Fehér nyáras emlékerdő
    Ültetett erdő
  • Balástya–Kistelek, Müller-szék vagy Nagy-szék
  • Csengelei kocsányos tölgyek
  • Hódmezővásárhely
    Epres-kert
    Védett fasorok, védett fák
    Népkert és a strand
  • Kistelek Bíbic-tó /Tóalja/
  • Makó Juhász Gyula emlékfa
  • Öttömös Baromjárás-puszta
  • Szeged
    Füvészkert
    Páfrányfenyő
    Szeged, Kiskundorozsmai Nagy-szék
  • Szeged-Tápé Vetye-háti-nyárfa
  • Szentes Széchenyi liget
  • Zsombó Ősláp


Történelem

Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor hozzácsatolták a megszűnő Csanád megye Torontáli (Kiszombori) járását és Központi (Makói) járását – kivéve az egykori Nagykopáncs községet, amely ma Tótkomlós része –, illetve Békés megyéhez csatolták Kardoskút községet, amely abban az időben alakult Hódmezővásárhely határából.

A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé - a térség cukorgyárainak bezárásával - folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.


Önkormányzat és közigazgatás
 
Csongrád megye kistérségei

  • Csongrádi kistérség
  • Hódmezővásárhelyi kistérség
  • Kisteleki kistérség
  • Makói kistérség
  • Mórahalmi kistérség
  • Szegedi kistérség
  • Szentesi kistérség

Gazdaság

Mezőgazdaság
Csongrád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád megye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke.

Bányászat
A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.


Közlekedés

A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).


Kultúra
 
Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.

Múzeumok és kiállítóhelyek
A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.

Múzeumok és kiállítóhelyek
A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.