Újabb indulatok és újabb vélemények a kormányzati munkát illetően. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás egy olyan adó és járulékfizetési megoldás lenne, ahol 35 %-os teher vállalásával, mind az SZJA, mind pedig járulékok és a (még létező) tételes egészségügyi hozzájárulás rendezve lennének, az érintettek részéről. Aki ezt az adózási formát választaná, nem lenne jogosult a fizetett szabadságra és táppénzre, viszont rendeződne a munkavállalási státusa.
A Fidesz vélemény az, hogy kirekesztő jellegű az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), és ha a koncepció nem változik, alkotmányossági aggályokat vet fel. Ebben a gondolatban és a mögöttes tartalomban két érdekességet lehet felfedezni. Az egyik, hogy Bernáth Ildikó nem azt mondta a HVG-nek, hogy ha így marad a törvényjavaslat, akkor az AB-hez fordulnak, mivel nem ismert még Sólyom László véleménye az ügyben, és hát ugye vele nem lenne szerencsés konfrontálódni... A másik, ami meglepett, az maga az indoklás, miszerint azért diszkriminatív az ekho, mert, és idézem szó szerint: "A tárgyalás alatt lévő koncepciót diszkriminatívnak tartjuk, mert nem ismerjük, hogy melyek azok a rendezőelvek, amelyek alapján egy-egy szakmának a képviselőit beemelik ebbe a körbe" Tehát a legnagyobb ellenzéki párt, miközben elismeri, hogy az adott koncepció előtte ismeretlen, a helyett, hogy megpróbálná megérteni a kormányzati koncepciót, rögtön alkotmányossági aggályokat vizionál. Statisztikai adatokból tudhatjuk, hogy a színlelt szerződések 300 ezer körüli „munkavállalót” érintenek, míg ez a megoldás, pár tízezer, pontosan behatárolható területen dolgozónak oldaná meg a helyzetét, miközben a többség számára még mindig nincs válasz a: Hogyan tovább? kérdésre. Kontúr Pál, a Fidesz munkás és alkalmazotti tagozatának elnöke azonban még ennél is tovább megy, amikor azt veti a kormányzat szemére, hogy balközép erő lévén nem fogadja el maradéktalanul, egy jobboldali párt adó és foglalkoztatáspolitikáját. Gyanítom, ha ezt megtette volna az MSZP többségű kormány, már nem is lenne értelme a jövő évi választásoknak. Kontúr Pál azt is nehezményezi, hogy miután csak néhány (kb: 17-21) szakma érintett a tervezetben, a melósokat és az alkalmazottakat ebből is kihagyja a kormány. A képviselő úr csupán a következő tényeket felejti el megemlíteni: Az ekho igénybevehetőségi összeghatára 10 millió forint, vagyis nem az igazán nagy forgalmat lebonyolító magánszemélyek (ebben az esetben kényszervállalkozók) a megcélzott csoport. Az alkalmazottak tisztázott jogviszony keretében dolgoznak, ezért az ő státusukat nem is érintheti a koncepció. Illetve azt, hogy nem a cégek ügyeskedésének legalizálása a kormány feladata, hanem hogy segítséget nyújtson azoknak, akiknél valóban kérdéses, hogy belekényszeríthetőek-e egy munkaviszonyba.
|