|
Elmúlt (több mint) harminc esztendő és fogalmam sincs róla, hogy milyen mértékben tudnám beszámíttatni egy minőségi csere esetén. Nem mondom, volt néhány jó húzásom, de vajon ez elég e ahhoz, hogy érték-, és ne kárbecslőt keljen hívnom a minősítés eszközlése végett.
 Elmondva nem túl sötét a helyzet, de ha górcső alá veszem több olyan apróság tűnik fel, ami nem teszi egyértelművé pünkösdi királyságom létjogosultságát. Amikor már az jelenti a fő problémát egy ember megítélésében, hogy közlekedés közben mely ajtót használja ahhoz a roppant bonyolult művelethez, hogy megközelítse rémálmából manifesztálódott célját, el kell gondolkodni a felépített légvár elhelyezkedésének helyességén. Vagy lehet, hogy ez csupán paranoid képzelgéseim újabb netovábbja, és meg kellene ijednem, hogy épp suicid hajlamom kialakulásának alapkövét teszem le a gondolati síkok egymás mellé helyezésével? Nem tudom, nem tudhatom; de azt biztosra veszem, hogy ismét én vagyok a hunyó. Persze ha ez egy gyermekjáték lenne, akkor örömmel vállalnám a szerepet, mivel életcélom mindig a másik volt (ez tényleg így van, ne tessék röhögni!). Nem az én magasztalása, hiszen megfelelő előkészítés esetén ezt megteszik helyettünk mások (na mit mondtam?) és így újfent műxik az együtt egymásért Artos-i hagyományőrzők köre által kreált romantikus hablaty. De térjünk vissza az ajtóhoz! Ha szabadon értelmezzük jelentését és megengedünk magunknak egy csöppnyi csúsztatást, akkor kimondhatjuk, hogy az nem más, mint egy „kétdimenziós tárgy”, ami háromdimenziós távlatokat nyit meg számunkra. Magyarul egy oltári nagy baromság azt feszegetni, hogy ki melyiket feszegeti. Ez lehet tényálladék egy betörés kultikus megnyilvánulásakor, de semmiképpen sem tartozhat a polgári társadalom beszédtémái közé. Márcsak azért sem, mert… mert én azt mondom, és általában még sohasem tévedtem, persze nem-általában már előfordult, de ki beszél itt már Mexikóról? És különben is, Zeusz vigyázó szemeit rámvetvén, türelmetlen várakozásba tört ki, hogy mikor tud végre maga mellé emelni, ezzel is biztosítva az Olympos állandó fényét és növelni a kizárólag az isteneknek kijáró adókedvezmény mértékét.
|
