Mint arról a HelyiLapok
beszámolt, Sólyom László kitűzte a 2006-os országgyűlési választás két
fordulójának időpontját. Sem a választás napjában (vasárnap), sem a két forduló
között eltelő időben (két hét) nem hozott újat az államelnök döntése, az
azonban talán meglepetést okozott a szemlélők számára, hogy az első forduló, csupán
két nappal lesz később, mint ahogy azt Orbán Viktor a híres, 125 napos beszédében
jósolta.
A választások időpontjának
bejelentésével hivatalosan is megkezdődött a 2006-os kampány. Azért hivatalosan,
mert valójában már 2002. áprilisában elkezdődtek az ütésváltások kormány és
ellenzék között. A magyar belpolitika felsorakoztatta az elmúlt években mindazt,
ami miatt a polgárok elfordulhatnak a politikától. Az apolitikus hozzáállás
pedig azt eredményezheti, hogy csak az igazán „hozzáértők” és a fanatikusok
döntik el, hogy kik is kormányozzák az országot a következő négy évben. Ennek az
elméletnek a legsúlyosabb következménye pedig az, hogy nem a pártszimpátia, hanem
a rajongás biztosítja a politikai szervezetek számára a mandátumokat.
A politikatudomány annyira
szerteágazó, hogy kevés embernek van lehetősége, hogy mélyebben megismerje azt.
Külön teher, hogy Magyarországon nem analóg a politika, a gazdaság és az
ideológia beágyazódása a különböző politikai erőknél, vagyis csak a politika,
nem tudja egyértelműen megmutatni egy párt ideológiai és gazdasági irányát. A szocialista,
a konzervatív, a liberális és néha a kommunista elemek nem minden esetben a
logikusan sejtett pártnál jelennek meg. A legszembetűnőbb torzó a szocialista
párt liberális gazdaságpolitikája, a Fidesz kommunista viszonya a
privatizációhoz, vagy az MDF szocialista bérelképzelése.
A választások időpontjának
bejelentése abból a szempontból a legfontosabb, hogy mikortól kell a kampányt
beindítani, más szóval, mennyi időre kell beosztani a pártoknak a csekély
pénzügyi lehetőségeiket. 1990 óta nem változott a képviselőkre-jelöltekre
fordítható pénzösszeg mértéke (maximum: 386 millió forint pártonként), miközben
a minimálbér, közel hétszeresére emelkedett. Ebből következik, hogy a hosszabb
kampány szabálytalanságokra kényszeríti a pártokat, amit viszont a kisebbek nem
képesek finanszírozni.
Az április 9-re kijelölt időpont
azonban nem a fentiek miatt érdekes, hiszen ezek a korlátok és lehetőségek, minden
időpont mellett valósak. A gondolkodást az erőszakolja ki a választókból, hogy
vajon véletlen-e, hogy Orbán Viktor (két nap híján) ezt az időpontot jelölte
meg a választások első fordulójáról beszélve. Vajon mi működhetett a
köztársasági-elnökben, amikor a két forduló időpontját meghatározta? Azt természetesen
nem feltételezem, hogy Sólyom László engedett volna az Orbáni „zsarolásnak”, de
akkor mi alapján döntött az elnökúr?
A pártok az elmúlt időszakban
többször kifejtették, hogy nincs rájuk befolyással a választások időpontja,
arra felkészültek és csak az államelnöki „zöld lámpát” várják, hogy kampányukat
elindítsák. Ez azonban a hivatalos álláspont, és biztosak lehetünk benne, hogy
sosem fogjuk megtudni, hogy valójában ki mit gondol, ki mit sejt az időpont-meghatározás
hátterében.
Korábbi cikkek a témában:
|
|