Csökkentsük az otthonteremtés áfáját
5 százalékra – mondja Orbán Viktor. Új nap, új ötlet. Ha pedig új ötlet, akkor
új követelés. A Fidesz elnöke már nem azt mondja, hogy ők mit tesznek
választási győzelmük esetén, hanem igyekszik meghatározni a kormányprogramot, a
még hátralévő időre. Biztos sokan vagyunk, akik emlékeznek a következő dalra:
Eladó az egész világ!
24 ország már korábban elfogadta,
és végül Lengyelország is rábólintott arra az áfacsomagra, amely 2010-ig
biztosítja egyes munkaigényes szolgáltatások alacsony adókulcs alá történő
besorolását. A lengyel döntést nagyban befolyásolta, hogy Kovács László, az
Európai Bizottság adó-biztosa és az EU soros elnökségét ellátó Ausztria
elmagyarázta Zyta Gylowska lengyel pénzügyminiszterrel, hogy részükre is
biztosított a fenti lehetőség, függetlenül attól, hogy Varsó azt korábban csak jövő
évig kapta meg.
Orbán Viktor – pestiesen szólva –
rárepült a témára. „Követelése” szerint a jelenlegi kormánynak április
elsejével ebbe az adókulcsba kellene sorolnia a lakásépítéssel és felújításokkal
kapcsolatos beruházásokat. Az elképzelés – a gazdasági következmények
vizsgálata után – akár támogatandó is lehetne, ha nem ismernénk az
ex-miniszterelnök korábbi ötleteit. A 10 százalékpontos járulékcsökkentés, a
14-dik havi nyugdíj, az adókedvezmények visszaállítása, a használt lakásokra
felvehető hitelösszeg megháromszorozása már annyira leterheli hazánk
gazdaságát, hogy a közös európai valuta bevezetése már csak ezekkel is 2078-ra
csúszna. Ha ezek mellé még a szektor áfa befizetését is negyedére csökkentjük,
akkor Magyarország tényleg zRt.-ként működhetne a továbbiakban, és ebben a
cégben a közalkalmazottak, a családok és a nyugdíjasok lennének a tulajdonosok,
fel nem vett – illetve, ki nem fizetett – járandóságuk elejéig.
Orbán Viktor elképzelése szerint
a járulékcsökkentés a gazdaságot, a lakáshitel változás pedig az építőipart
pörgetné fel, az így megnövekvő gazdasági potenciál pedig bőven fedezné a kieső
bevételeket, illetve az így keletkező kiadásokat. A probléma csupán az, hogy a
tervezett intézkedések töredékét sem biztosítanák azoknak a pluszforrásoknak,
amelyek nélkül – most már tényleg – csődhelyzet fenyegetné hazánkat. Ha pedig
még a feltételezett haszon jelentős részéről is lemondunk, felkészülhetünk,
hogy hazánk lesz az első EU tagállam, akinek felfüggesztik a tagságát.
Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor az
országot is beáldozná, csak azért, hogy ismét vezethesse. De vajon így
gondolkodik egy államférfi, vagy akárcsak egy politikus is?
|