Ha Kaposváron sajtótájékoztatót tart Heintz Tamás, akkor minden újságíró tudja, hogy érdemes időben érkezni. Az átlagos időtartam 3-5 perc, így legutóbb igencsak meglepődtünk, a 7 perces terminuson. A téma a szokásos: mit nem tett meg a kormány… Csiky Gergely Színház, 67-es gyorsforgalmi út, Taszár. Gyors és alaposnak nem éppen nevezhető tájékoztatáson vagyunk túl ismét. Heintz Tamás, Kaposvár frissen kinevezett alpolgármestere és Juhász Tibor, a régebben regnáló párt- és státusztárs hamar a tudomásunkra hozta, hogy milyen tartozásai vannak a jelenlegi kormánynak. Elsőként megemlítették, hogy a Csiky Gergely Színház felújítását nem ígérni kellene, hanem finanszírozni, mivel az önkormányzat 2003. óta, minden évben beadja a céltámogatásra az igényt. Azt természetesen a fenti urak már nem mondták el, hogy évente és országosan 50 pályázatot lehet támogatni központilag és eddig Kaposvár mindegyik évben nyert is ilyen pályázatot, vagyis enyhén túl van már így is dimenzionálva a somogyi megyeszékhely. Azt is elfelejtették megemlíteni, hogy volt olyan év, amikor maga Szita Károly döntött úgy, hogy a színház helyett, az egyik középfokú oktatási intézmény kapjon támogatást. Mindegy, a lényeg az, hogy van remény, hogy az ország egyik legismertebb színháza, már a külcsínével is belopja magát Thália szerelmeseinek a szívévbe. A következő téma a 67-es út volt, illetve annak gyorsforgalmivá tétele. Az alpolgármester úr bőszen mutogatta azt a térképet, amin az elsőrendű gyorsforgalmi utak szerepeltek, és felháborodottan vette tudomásul, hogy a Kaposvárt az M7-essel összekötő szakasz nem szerepel rajta. Pedig szerintem eléggé logikus, hogy egy másodrendű út, az a másodrendű utak között szerepel, hiszen a boltban sem akad ki senki, hogy a krumplit nem a mirelit osztályon tartják az eladók, hanem az zöldséges pulton. Végezetül előjöttek az örökzöld témával, Taszárral. Itt is megtudhattuk, hogy a kormányzat tehet mindenről. Ezzel akár le is zárhattuk volna a sajtótájékoztatót, ha nincs néhány újságírói kérdés – ami, nem túl megszokott mifelénk –, ami meglepő dolgokat hozott elő. Egyrészt azt, hogy még mindig nem tudja a Fideszes városvezetés feldolgozni azt, hogy Taszárról, 2001-ben, még az előző kormány, név szerint Kövér László döntött. Az is érdekes volt, ahogy Juhász Tibor felmentette a városvezetést az amerikaiak „elkergetésének” vádja alól, és párhuzamot vont a titkos CIA börtönök, illetve az iraki rendőrök kiképzése között – gratulálok a képzelőerőhöz. De az már igazán meglepő volt, amikor Heintz Tamás a következőket mondta: „Ha már a kínaiak itt szóba kerültek, nyilván ez egy nagyon érzékeny és nagyon veszélyes terep. (…) az emberek tartanak a kínai megjelenéstől, nem beszélve arról, hogy minden ilyen nagy nép mellett megjelenik esetleg egy olyan nem kívánt réteg is, aki esetleg a város, most állított és azért a maga módján meglévő csendjét és békéjét feldúlja. (…) Bárki kimegy az utcára és csinál egy gyors közvéleményt biztos, hogy tízből kilenc azt mondja, hogy talán nem kéne. Azér’ ez veszélyes terep.” Mindez persze már az után, hogy az újságíró felhívta a figyelmet a kínaiakkal folytatott tárgyalásokra, mivel Juhász alpolgármester úr, minderről semmit sem tudott, hiába van vele tele a média már hónapok óta, de hát, neki sem kell mindenről tudnia, hiszen csak a város jövőjéről van szó.
|