|
Hazánk 2006-ban, olyan mértékben
kell, hogy szembenézzen az árvízveszéllyel, ami nem megszokott az utóbbi
évtizedekben. Hazánk meghatározó folyói közül a Duna és a Tisza szinte teljesen
egyszerre áradt a magyarországi területeken. Külön problémát jelent, hogy a
Tisza dunai torkolatánál olyan magas vízszintet mértek, ami lehetetlenné tette
az Alföld folyójának békés levonulását. A visszaduzzadt Tisza pedig
mellékfolyóin okozott ugyanolyan krízishelyzeteket, amiket a Tisza partiaknak is
meg kellett szenvednie.
 Az 1970-es szegedi árvíznél is nagyobb
pusztítást okozhatott volna az idei árhullám, hogy a szakemberek nem képesek
megfelelően felkészülni a védekezésre. Bár száraz lábbal egyetlen árvizet sem
lehet átvészelni, és még korántsem vagyunk túl a magas vízállásból adódó
közvetlen és közvetett problémákon, bizonyos területeken annyit javult a
helyzet, hogy a kormányzat enyhített az adott területek korábbi besorolásán - tájékoztatta a Helyi Lapok Online-t Batiz András kormányszóvivő.
A kormány áttekintette a Tisza és mellékfolyói mentén
kialakult helyzetet, és ez alapján 2006. április 25-én 13.00 órai hatállyal a
következő intézkedésekről döntött.
1. Az árhullám levonulása miatt a Tisza Kisköre és Szolnok
közötti szakaszán szükségtelenné vált a veszélyhelyzet fenntartása.
2. Az alsóbb szakaszokon továbbra is indokolt fenntartani a
veszélyhelyzetet, amit a kormány ma rendeletben erősített meg.
Továbbra is hatályban van a 12
pontos Árvízvédelmi Cselekvési Program, amit április 4-i ülésén fogadott el a
kormány a gyors és bürokráciamentes segítség érdekében. Az árvízi védekezésnek
pénzügyi akadálya nincs, a védekezéshez szükséges emberi erőforrások biztosítottak.
A veszélyhelyzet feloldása csupán
annyit jelent, hogy a korábbi, az adott körülmények figyelembevételével, a
polgármestereknek adott különleges jogkörök megszűnnek, és a helyi önkormányzat
működése visszatér a hétköznapokban megszokotthoz. A védekezés továbbra is
folyik, és egy esetleges újabb, a települést veszélyeztető állapot előállása
esetén, a kormány ismét elrendelheti, az Alkotmányban rögzített jogköréből
adódóan a veszélyhelyzet kihirdetését.
| 
