|
A tehetségkutató versenyek kapcsán mindig felmerül annak a gyanúja, hogy valami turpisság van benne. Van, amikor csak nem értünk bizonyos döntéseket, és van olyan is, amikor meg vagyunk győződve arról, hogy a szervezők, vagy esetleg, ha lehetőségük van rá, akkor maguk a versenyzők élnek nemtelen eszközökkel. Különösen érdekesek azok az esetek, amikor a verseny lényege az, hogy mi, érdeklődő nézők döntünk, de aztán kiderül, hogy mégsem.
 Ma este a Megasztár döntőjének majdnem a legvégén, ismét dühösen hallgattam az öt, egyébként általam is elismert zsűritag botrányos döntését. Az este tétje az volt, hogy melyik három versenyző érezheti már biztosan dobogósnak magát, így érthető izgalom lengte körbe a szombati sötétséget. A három nagyon kedvelt, és sokra tartott énekes mellett még mindig ott állt a színpadon a zsűri kedvence, Angéla. Nem vagyok egy énektehetség, így nem mondom, hogy egy tehetségtelen zenész, inkább azt mondom, ami eszembe jut, amikor meglátom a reflektorok fényében: Angéla egy jó hangú ripacs. Jó hangú, ezt nem vitatom, de állandó metakommunikatív affektálása az idegeimre megy. Ezzel még nem lenne baj, hiszen kit érdekel egy újságíró véleménye, az viszont már komolyan elgondolkodtató, hogy az ismeretségi körömben – ideértve a zene és a színház világából néha rámköszönő barátaimat is – senki sem szereti. Sőt, mindenkit idegesít, és ebből adódóan mindenki utálja.
A mai este – akárcsak a többi – azzal kezdődött, hogy a versenyzők énekeltek – minő meglepetés –, aztán amikor már mindenki túl volt, jöhetett a közönség, aki – nem kevés pénzért – elmondhatta, mi a véleménye az este, és az eddigiek élményei, tapasztalatai alapján. Angéla nem kellett nekik. Aztán jött a zsűri, aki viszont – nem először – megmentette a „művésznőt”. Angéla sokszor állt már ott, hogy párbajoznia kellett volna, a zsűri azonban sosem engedte. Talán ők is tudják, hogy a „piacon”, az otthoni lemezjátszókon esélye sincs ezzel a stílussal. Talán ha egyszer majd leszáll arról a négylábúról – ami nemsokára úgyis megbotlik – esélyes lesz a közönség szeretetére, addig viszont a zsűri tönkretette egy-két embernek a versenyét. Gratulálok.
|
