Ma már valóság az, amit nemrég még csak találgattunk, Gyurcsány Ferenc megnevezte 12 miniszterét. Az elemzők és a sajtó nem tévedett sokat, csupán egyetlen olyan tárca van, amelynek várományosát senki sem tudta helyesen megtippelni, ez pedig a külügyminisztérium vezető helye. Göncz Kinga megnevezésével ismét kettőre nőtt a női miniszterek száma a kormányban, ami – figyelembe véve a minisztériumok számának csökkenését – a gyengébbik nem erősödését mutatja a politikában.

Már április 23-án elkezdődtek a találgatások az új kormány összetételére vonatkozóan. Ötletek, víziók sokasága látott napvilágot az elmúlt hetekben, és bár utólag azt látjuk, hogy elég nagy találati aránnyal dolgoztak a tippelők, Gyurcsány Ferenc először csak hallgatott, majd azt próbálta erősíteni, hogy a sajtóban megjelenő névsorok, csupán találgatások. Az első, és sokáig egyetlen biztos pont – a miniszterelnök személyén kívül – az agrárminiszter, Gráf József volt. Lépésről-lépésre alakult ki a kormány összetétele, így az utolsó napokra, csak három kérdőjel maradt: egészségügy, hadügy, külügy. Míg Molnár Lajos jelölése egy kisebbfajta sajtóhadjáratot indított el, addig Szekeres Imre személye – aki korában is szóba került, mint Juhász utódja – csupán apró meglepetésként érte az újságírókat, így az igazi bomba a külügyi tárca kapcsán robbant. Göncz Kinga, bár folyamatosan a népszerű miniszterek közé tartozott, súlytalansága és viszonylag szűk szakterülete miatt, a legvadabb elképzelések között sem szerepelt.

Az ügyvezető és kijelölt miniszterelnök már elég korán sejtette, hogy a kancelláriát egy hozzá közelálló személy fogja kapni, így Szilvásy György jelölése senkinek sem okozott meglepetést, ahogy Kóka János pozícióban maradása is előre látható volt, Petrétei Józseffel és Persányi Miklóssal együtt. Hiller István neve az összevont kultusz- és oktatási tárcánál, már legalább egy éves szóbeszéd után vált valósággá. Kiss Péter, mint Gyurcsány korábbi ellenfele szintén számíthatott a bársonyszékre, ami az ő esetében ráadásul egy korábbi állapotba való visszatérés, így szakmai kvalitásai sem kérdőjelezhetők meg. Veres János újbóli jelölése, egyfajta folytonosságot mutat és bizonyos szempontból igazolja a korábbi kormány pénzügypolitikáját.

Az egyik legtöbbet támadott, mégis a legnépszerűbb minisztert hagytam utoljára. Lamperth Mónika négy évvel ezelőtt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egyetlen szocialista jelöltként, képes volt fordítani az első fordulós veresége után. 2006-ban már sokkal könnyebben jutott egyéni mandátumhoz, hiszen már április 9-én, az első fordulóban megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát. Lamperth Mónika – bár más néven, de – megtartotta minisztériumát (legalábbis annak nagyobbik részét), így őt is az ismétlők között tarthatjuk számon.

Az új kormány szerkezete is változni fog, így sokkal kevesebb államtitkárt és helyettest tudhat maga mögött egy-egy miniszter, de sokkal több felettes szervet is. Gyurcsány Ferenc következő négy éve meghatározó jelentőségű lesz Magyarország tekintetében. A kérdés csupán annyi, hogy milyen hatalma lesz a kormánytagoknak, vagyis hogy milyen mértékben lesznek képesek tenni azért, hogy ennek a meghatározó négy évnek a – remélhetőleg – pozitív eredményei, politikai tőkévé váljanak a számukra?

A Magyar Köztársaság kormánya 2006-2010 között:

Miniszterelnök: Gyurcsány Ferenc

Kancelláriaminiszter: Szilvásy György
Egészségügyi miniszter: Molnár Lajos
Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Gráf József

Gazdasági és közlekedési miniszter: Kóka János
Honvédelmi miniszter: Szekeres Imre
Igazságügyi és rendészeti miniszter: Petrétei József
Környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Persányi Miklós
Külügyminiszter: Göncz Kinga
Oktatási és kulturális miniszter: Hiller István
Önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Lamperth Mónika
Pénzügyminiszter: Veres János
Szociális és munkaügyi miniszter: Kiss Péter

Publikálta null