A kritikák több oldalról megfogalmazhatóak.
Legerősebb helyes irányba mutató eszköz a bírósági terhelés csökkentésére a mediatio, a közvetítői eljárás erősebb széles ügykörben való kötelezése hiányában a cselekvőképesség új szabályai további terheket rónak a bíróságokra.
A polgári jogi mediatiora széles ügykörben való kötelezés mára szükségszerűvé vált az igazságszolgáltatás kiegyensúlyozottsága érdekében.
Teszik ezt akkor az új Ptk.májusban hatályba lépő új rendelkezései, amikor a bírósági eljárások elhúzódása, az eljárásokkal együttjáró költségek sokak számára lehetetlenítik a jogaik érvényesítéséhez való érdemi hozzáférést.
A költségmentesség szigorúbb alkalmazása, annak újbőli vizsgálata per közben szintén nem egyszerűsítik, s nem teszik költségmentesebbé a peres eljárásokat.
Nem vitatható el, hogy valós adatok és valós igények teszik megfogalmazhatóvá a kizáró gondnokság megszüntetését, új intézmények és nyilvántartás bevezetését a cselekvőképesség szabályozása során.
Újdonság lesz a támogatott döntéshozatal. (Meglepő, de a képzés - túlképzés dilemmája megint előkerül ismét a képzési lobbi javára a támogatók képzésénél..?)
Európai megoldás és a polgári jogi mediatiohoz hasonló előrelépés a jogalkalmazásban , hogy a cselekvőképes személy előzetes jognyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy belátási képessége csökkenése esetén milyen döntések érvényesüljenek. (pl. ki legyen a gondnoka, mi történjen egyes vagyontárgyaival stb.)
Gyámhatóság, közjegyző, ügyvéd előtt megfelelő alakisággal készült nyilatkozat vehető az OITH nyilvántartásába fel.
Összeségében teendők jöttek létre a bíróságok, az ügyvédek, gyámhatóságok számára.(Magyar Bíróságok Lapja)
|