Deutsch Tamás sajtótájékoztatón mondta el véleményét és félelmeit a Budapest Aerport privatizációjával kapcsolatban, míg Batiz András kormányszóvivő egy sajtóközleményben reagált az ott elhangzottakra. Deutsch elmondta, hogy pártjának képviselői nem tekinthettek bele az ÁPV Rt.-nél a vagyonértékelésben, bár erre – elmondása szerint – ígéretet kaptak a pénzügyminisztertől. Az ellenzéki képviselő ismét utalt arra, hogy véleményük szerint a döntés már megszületett, mivel – lapinformációkra hivatkozva – már megegyezés született Gyurcsány Ferenc magyar, és Tony Blair brit miniszterelnök között. A Fideszes politikus kitért arra is, hogy – véleménye szerint – áron alul kívánja értékesíteni a kormány nemzeti légitársaságot. (korábban a Fidesz 100 Milliárd körüli összegben jelölte meg a cég értékét, a jelenlegi ajánlat 400 Milliárd forint felett van, az ellenzéki párt most 1400 Milliárdos elvárhat vételárról beszél – a szerk.) Batiz András, Deutsch Tamás sajtótájékoztatójára a következő, A reptér fejlesztése a nemzet érdeke című sajtóközleményben reagált: (…) A Fidesz a levegőbe beszél a Budapest Airport vagyonértékelésével kapcsolatban. Az ellenzék minden tájékoztatást megkapott a vagyonértékelésről, amit a jelenlegi helyzetben a jogszabályok garantálnak neki. Az ÁPV Rt. felügyelő bizottságában ugyanis a parlamenti pártok, köztük a Fidesz is képviselteti magát. A Fidesz képviselőjének, szigorú titoktartás mellet, joga van hozzá, hogy betekintsen a Budapest Airport vagyonértékelésébe. Ezt a lehetőséget kérte, és meg is kapta. Hasonló jogosítványai az országgyűlési képviselőknek nincsenek.
(…) A kormánynak meggyőződése, hogy Magyarországnak nem szabad elszalasztania ezt az esélyt. Ezért a kormány arra kéri a politikai pártok vezetőit, hogy döntéseikben az ország érdekeit tartsák szem előtt, és támogassák a reptér fejlesztését. Az utóbbi időben nagyon sok fórumon elhangzottak már az érvek pro és kontra a privatizációval kapcsolatban, így mindenki tisztában lehet a véleményekkel. Az viszont ritkán hangzik el, hogy itt valójában nem eladásról, hanem bérleti jogviszony keretein belüli hasznosításról van szó, vagyis a bérleti idő (75 év) lejárta után az állam ismét saját jogon rendelkezhet a cég sorsáról. A 4-500 Milliárd közötti ár túlnyomórészt lefedi a következő évtizedekben várható nyereséget, így valójában az állam nem, vagy nem nagy mértékben esik el a bevételtől, miközben rengetek kiadástól megkíméli magát, mivel a fejlesztési és fenntartási költségek nem a magyar államot terhelik. A cég működését szigorú törvények szabályozzák, így attól sem kell tartanunk, hogy a leendő üzemeltető – esetleges – hibái veszélyhelyzetet, vagy más problémát okozzanak a hazai légi közlekedés kiszolgálásában.
|