Kedden helyreállt a gázszolgáltatás Oroszország és hazánk között. Bár Ukrajna és a Gazprom közötti vita még nem szűnt meg, tegnap többször ellenőrzött méréssel igazolták a szakemberek, hogy a gázvezetéken, a szerződésben meghatározott mennyiségű földgáz érkezik az orosz olajóriástól, amely arra is ígéretet tett, hogy a korábban kiesett 95 millió köbméter gázt ma délig pótolják. Mint arról a Helyi Lapok is beszámolt, Ukrajna és Oroszország között odáig fajult a gázár-vita, hogy a Gazprom január elsején megszüntette a földgázszállítást nyugati szomszédjának. Ez a korlátozás kiterjedt arra a mennyiségre is, amit Ukrajna azért kapott az orosz féltől, mert területén átengedi a vezetékeket. A Gazprom állítása szerint ezután Ukrajna megcsapolta a nyugatra tartó gázmennyiséget, és 25 millió dollár értékben gázt vont ki a rendszerből. Elméletileg ma délutánra akár el is felejthetnénk ez az incidenst, ha nem tudnánk, hogy a vitás kérdéseket még nem tisztázta a Szovjetunió két volt tagköztársasága. Az egyszerre politikai és gazdasági vita és érdekellentét komoly veszélyeket hordoz magában Európa számára. Hazánkra nézve azért is veszélyes egy újabb válsághelyzet, mert Magyarország gázfüggősége az egyik legnagyobb a kontinensen, míg saját kapacitásunk elenyésző a fogyasztásunkhoz képest. Rövidtávon az alternatív szállítás adhat választ egy esetleges újabb konfliktusra, míg középtávon mindenképpen meg kell vizsgálnia hazánknak az egyéb energiahordozók bevonásának lehetőségét, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra, esetleg az atomenergiára. Ez a lépés azért is fontos és időszerű, mert bár a fosszilis energiahordozók közül az egyik legkevésbé környezetszennyező a földgáz, azonban a bekerülési költségét tekintve a legdrágább. A másik ok, ami miatt ideje lenne a kormányoknak, így a magyar kormánynak is erőfeszítéseket tenni új energiaforrások használatbavételére, mert a Föld kőolaj és földgázkészlete véges, és a robbanásszerűen növekvő keleti (főleg kínai) igény, az eddig sejtettnél is korábban kényszerítheti rá az emberiséget a váltásra. Egy XXI. századi olajválság, az előzőnél is súlyosabb következményekkel járna, ami nemcsak gazdasági, de sokkal inkább politikai krízist okozna, ami a fejlett világ demokráciáját is veszélyeztetheti. A magyar kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy megtalálja a most felvetődött kérdésekre adandó válaszokat, mind rövid, mind közép, illetve hosszútávon. "Összességében azon dolgozunk, hogy ne váljon akuttá a gázszállítással kapcsolatos probléma, megoldásokat találjunk" – mondta Kóka János gazdasági miniszter.
|