|
Szeressétek ellenségeiteket – mondta Jézus, miközben már halálára készült, közel kétezer éve. A kereszténység nem érezhet gyűlöletet; nem hozhat ítéletet, és nem kívánhatja halálát annak, aki ellensége, vagy akit ellenségének tekint. Az arculcsapást nem követheti visszavágás, pláne nem, ha csak képzelgünk, és ellenségképet kreálunk magunknak.
A keresztény világ megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy zászlaját lobogtatva milyen emberek és szervezetek utálkoznak és gyilkolnak közel húsz évszázada. A magát Jézus képviselőjének nevező egyház pedig napra nap ezen tömegek mellé, mögé áll. Róma halálos sebéből felgyógyulva áll a sátáni seregek élére, hogy fundamentumát elhiteltelenítse. De vajon tekintenek-e bármilyen szinten is arra a szegletkőre, melyre egyházukat építeniük kellett volna? Ne legyünk naivak! Róma csak saját dicsőségét nézi, és minden eszközt felhasznál, hogy békétlenséget szüljön. Ennek a folyamatnak lehetünk szemtanúi a mai Magyarországon is. Kereszténységüket fennen hangoztató, a teremtő Istent a magyarság(?) részére kisajátítani igyekvő szélsőségesek állnak azon megmozdulások mögött, melyek egy történelmét megélt és megszenvedett ország szégyenfoltját növelik percről percre. Hazug és gyalázatos megszólalások szennyezik hazánk közéletét. Politikusok és agresszivitásra kiképzett tömegek köpködik Jézus megfeszített testét Budapesten.
Miért nem lehet békében emlékezni egy tragikus tévedésre? Miért kell megalázni egy elhibázott forradalom áldozatainak sírhantját? Miért van az, hogy a jobboldal radikális bandái (Parlamenten belül és kívül) önző, mentális orgazmusának alantas céljaira kívánja felhasználni nemzetünk gyásznapjait? Kezdem elhinni, hogy valóban kurva ez az ország; de legalábbis egy elenyésző kissebsége mindenképpen az, hiszen pénzért, harminc ezüstért kínálja fel testét egy jó kis orgiára a fenevad számára.
Teremtő Istenünk könnye elmossa ezeket az embereket. De az ítélet végrehajtására addig kell várnunk, míg végleg elhatalmasodik földünkön az erőszak. Aki kinéz saját territóriumából, az láthatja, hogy nem kell sokat várni az ítéletre, és talán még azt is megtudhatjuk, hogy lesznek olyan elvetemültek, akik büszkén harsogják majd, hogy az ítélet „előrehozatalához” egy magyar párt is hozzátett egy keveset. Néró, Diokleciánusz, Napoleon, Sztálin, Hitler neve után majd néhány hazai politikus nevét is olvashatjuk. Ők azok, akik önző, hatalomvágytól fűtött fájdalmukban beáldozzák a magyar keresztényeket.
|
