A Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Programjának keretében hatfős kirgiz delegáció érkezett Budapestre augusztus 18-29. között. A delegációt Erkin Asrandiev a kirgiz Állami Turisztikai Ügynökség turisztikai szakállamtitkára vezette. A kirgiz diplomaták azért látogattak Magyarországra, hogy többek között eszmecserét folytassanak a turizmusfejlesztés stratégiai és szervezeti rendszerének kérdéseiről. A delegációtagokat Dr. Kovács Miklós megbízott turisztikai szakállamtitkár és dr. Faragó Hilda OIB tikár fogadta.
A megbeszélés során a felek kölcsönösen egyetértettek abban, hogy Magyarországnak a turizmusban szerzett rendszerváltás utáni tapasztalatai egyrészt az intézményrendszer, és az országmarketing tekintetében, másrészt a turisztikai beruházások, fejlesztések területein is rendkívül hasznosak lehetnek Kirgízia számára. Közös pont a két ország turisztikai profiljában a kiemelkedő egészég-, és konferenciaturizmus.
Erkin Asrandiev szakállamtitkár a magyar részvevőknek szóló rövid előadásában elmondta, mivel a turizmus 3,6%-át adja országa GDP-jének, ezért a kirgiz kormány kiemelt szerepet szán az ágazatnak. Tavaly 1 084 000 turista érkezett az országba, de 2010-re a beutazó forgalmat 2 500 000 főre kívánják növelni. Kirgíziában az elmúlt évben 1 952 600 USA dollár értékű turisztikai befektetés történt, a kormányzat ugyanis külön programot dolgozott ki a külföldi befektetések ösztönzésére. A kormányprogram szerint a fejlesztési célterületek az üdülőturizmus, kalandturizmus, ekoturizmus, illetve üzleti turizmus. A programon belül önálló prioritást élvez a turizmus fellendítése a Selyemút kirgizisztáni szakaszán. A szakállamtitkár jelezte, hogy országában jelenleg az állami privatizáció harmadik fázisán fáradoznak.
Dr. Faragó Hilda az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) titkára a megbeszélésen ismertette a turizmus hazai intézményrendszerét, majd részletes tájékoztatást adott az OIB tevékenységéről is. Előadásában kiemelte az OIB szerepvállalását és a szakmai szervezetekkel megvalósuló széleskörű együttműködést a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) kidolgozásában és végrehajtásában.
Dr. Kovács Miklós megbízott szakállamtitkár a hazai turisztikai fejlesztésekről, valamint a befektetésekről tartott előadást. A megbízott szakállamtitkár hangsúlyozta, a turizmus ágazata komoly tényező a magyarországi húzóágazatok sorában, mivel az ország GDP-jéhez 5%-ban járul hozzá, /a multiplikátor hatások figyelembevételével azonban ez az arány eléri a 8,5%-ot is/. Dr. Kovács Miklós a hazai fejlesztéseket előirányzó dokumentumok közül kiemelte a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, s röviden összefoglalta azokat a fejlesztési irányokat is, melyeket az Új Magyarország Fejlesztési Terv tartalmaz. A kitűntetett célok közé a szakállamtitkár a következőket sorolta: turisztikai vonzerők létrehozása (ideértve a világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, történelmi és kulturális helyszínek, lovas bázisok, téma parkok, üdülőhelyek, konferencia központok fejlesztéseit), szálláshelyek fejlesztése, valamint az emberi erőforrás és intézményi háttér modernizálása. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a regionális operatív programokon keresztül 1,2 milliárd euró áll rendelkezésre turizmus fejlesztésre, mely az összes EU forrás 4,7 %-a. Utalva Erkin Asrandiev előadására, a megbízott szakállamtitkár hangsúlyozta a működő tőke mozgósításának fontosságát a magyarországi fejlesztéseket illetően is. Dr. Kovács Miklós szavai szerint a stratégia végrehajtásához a szakma 2 milliárd 642 millió Euro magántőke bevonásával számol, az EU-, a hazai társfinanszírozás, illetve egyéb hazai források (pl. önkormányzatok) 2 milliárd 071 millió eurós összege mellett. Így összesen 4 milliárd 713 millió Euro fejlesztési keret áll rendelkezésre az NTS végrehajtásához.
A szakállamtitkár a jelent és jövőt meghatározó tendenciákkal kapcsolatosan örömmel jelezte, hogy a beutazó forgalomban a korábban meghatározó német kereslet mellett az eddig kevésbé jelentős küldő piacokon Magyarország népszerűsége növekszik, ideértve Nagy-Britanniát, Franciaországot, Kelet-Európa, és Észak-Európa országait. A megbeszélésen elhangzott: ez a tény köszönhető a növekvő diszkont légitársaságok számának, és annak, hogy az egyre népszerűbb konferenciaturizmus révén sokan ismerik meg Budapestet.
|