|
Mintegy 20 milliárd forintnyi fejlesztési támogatásról írt alá keret-megállapodást Bernben Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Micheline Calmy-Rey, a Svájci Államszövetség elnöke és Doris Leuthard, Svájc gazdasági minisztere. Az ünnepélyes eseményen további kilenc kedvezményezett ország szakminisztere is megjelent.
Az Európai Unió és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodás kötött, amelynek értelmében Svájc a 10, 2004-ben csatlakozott ország részére 5 éven át összesen 1 milliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése bruttó 130.738.000 svájci frank - vagyis 19,7 milliárd forint. Az együttműködési program célja kettős. Egyrészt az Európai Unió tagállamai közötti, másrészt az érintett országok belső viszonyaiban tapasztalható egyenlőtlenségeket kívánja csökkenteni.
Magyarországon az első pályázati kiírások megjelenése 2008 nyarán várható. Az utolsó kifizetés határideje pedig 2017. június 14. A most aláírt dokumentum előkészítéséért magyar részről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelt. Az érintett szaktárcák és a civil szféra képviselőinek bevonásával zajló tárgyalássorozat, amely a program Magyarországon követendő prioritásait és a rendelkezésre álló források felhasználásának kereteit határozta meg, ez év szeptemberében ért véget. Az itt született megállapodás végleges szövegét a Svájci Államtanács és a magyar kormány is jóváhagyta, így lehetővé válik az abban foglaltak végrehajtása.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a támogatásról szóló dokumentum aláírását követően kijelentette: rendkívül fontosnak tartom, hogy a támogatásról nem csupán kormány szinten döntöttek, hanem a svájciak szolidaritási szándékukat, azaz a 10 uniós tagállam támogatásáról szóló döntést népszavazáson is megerősítették. A miniszter kiemelte: a Svájci Alap forrásainak minimum 40 százalékát a leghátrányosabb helyzetben lévő, észak-magyarországi és észak-alföldi régiókra fordítjuk. Bajnai Gordon bízik abban, hogy a Svájci Alapnak köszönhetően kiteljesedhet az a fejlesztési folyamat, amely az elmúlt években megkezdődött a régióban. Európa a regionális különbségek mérséklése, a versenyképesség növelése révén erősítheti pozícióját a nemzetközi gazdaságban is.
A svájci fél elvárásainak megfelelően a források felhasználásakor a tartalmi és földrajzi koncentráció elvét kell követnünk. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló pénz 70%-át 8 prioritási területen kell lekötnünk, illetve, hogy a támogatás 40%-át az Észak Alföld és az Észak Magyarország régiókban kell felhasználnunk. A program indításának első két évében a forrásoknak maximum 80%-ára vállalhatunk kötelezettséget. A fennmaradó 20% sorsáról a második év végi értékelés alapján születhet döntés.
A projektek kiválasztásáért Magyarország felel. Ez történhet nyílt pályázati felhívás keretében, de a donor ország és más nemzetközi szervezet, valamint egyes magyar szereplők (Kormány, NFÜ) is tehetnek ajánlásokat. Minden támogatásra javasolt projekt esetében szükséges a svájci fél kifejezett jóváhagyása.
A tárgyalások fontos eredményének tekintjük, hogy a projektek kiválasztásakor egyszerű, gyors, két körös döntési eljárást alkalmazhatunk. A napi szintű menedzsment nem egy brüsszeli székhelyű, hanem a budapesti Svájci Nagykövetségen felállított Iroda feladata. A hamarosan megjelenő pályázatok kedvezményezetti köréről azt mondhatjuk, hogy a hatékonyság és a láthatóság alapelvét biztosítandó minden egyes önálló projekt legalább 1 millió CHF értékű (155 millió Forint), kell, hogy legyen. Kisebb projektekből összeálló programok esetén ez a limit 4 millió CHF (612 millió Ft). A Svájci-Magyar Együttműködési Program Stratégiai Keretszabályozásának részletes dokumentumát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.nfu.hu oldalon tesszük közzé.
|
