|
Kérdés:
Az Art. 36/A§-ának értelmében közbeszerzések megvalósításához kapcsolódóan megkötött szerződések esetében kifizetések csak együttes adóigazolás alapján történhetnek. Amennyiben a partner nem tud "nullás" adóigazolást adni, úgy az általános adóigazolásban feltüntetett adótartozását a követelés fizetendő összegéig - fizetési engedményezés alapján - cégünk átutalhatja-e az adóhatóság megfelelő adónemeinek bankszámlájára?
Válasz:
Az APEH internetes honlapján 2008. március 11-én az alábbi pénzügyminisztériumi közleményt tette közzé:
Az Országgyűlés által 2008. március 10-én elfogadott törvény, a kihirdetést követő nappal, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 36/A. §-ában meghatározott, a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekkel összefüggő felelősségi szabályok, továbbá az ehhez kapcsolódó együttes igazolás, központosított ellenőrzés, valamint mulasztási bírság rendelkezések alkalmazását 2009. január 1-jére halasztotta azzal, hogy a 2008 március 1-jétől esedékes kifizetések együttes adóigazolás nélkül is teljesíthetők.
Kérdés:
Kérném szíves tájékoztatásukat, hogy adóigazolás kiadása elektronikus úton megtörténhet-e?
Ha nem akkor milyen formában lehetséges úgy, hogy az Önöket személyesen ne kelljen felkeresni?
Válasz:
Adóigazolás iránti kérelmét elektronikusan a 08UK11 jelű nyomtatványon nyújthatja be. Ebben az esetben az állami adóhatóság az adóigazolást (tájékoztatást, határozatot, végzést) - az adózó (képviselője) választása szerint - vagy papíralapon állítja ki és küldi meg az adózó részére. Az elektronikus úton kiadott együttes adóigazolás kizárólag elektronikus formában hiteles, kinyomtatva nem érvényes.
Az elektronikus eljárás alapvető feltétele az okmányirodai regisztráció, azaz az ún. Ügyfélkapu megnyitása. A kérelmet elektronikus úton az az adózó (kivéve az adószámmal nem rendelkező magánszemélyt), illetve képviselője nyújthatja be az állami adóhatósághoz, aki a jogosultságát, képviseleti jogosultságát az adóhatósághoz a regisztrációs adatlapon bejelentette.
Természetesen postán is küldhet adóigazolási kérelmet. A papíralapú kérelmek esetében az adóhatóság a tájékoztatás(oka)t, adóigazolást, döntést (határozatot, végzést) a személyesen megjelenő adózónak adja át, vagy postai úton küldi meg.
Kérdés:
2007 folyamán lakást vásároltam, amely illetékére részletfizetést kértem. Levelezési címnek a megvásárolt lakás lett megadva. Jelenleg azonban a szüleimnél vagyok az állandó lakcímemen. Mi a teendőm?
Válasz:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban. Art.) 16. § (3) bekezdésének f) pontja alapján annak a magánszemélynek, aki adószámmal rendelkezik és levelezési címe eltér székhelyétől, telephelyétől, a levelezési címét az állami adóhatósághoz be kell jelentenie.
A levelezési cím megváltozását az Art. 23. § (1)-(2) bekezdése alapján, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, erre célra a 08T34-es számú adatbejelentő lap szolgál.
Kérdés:
Vállalkozásunk 2007. októberében elkezdett egy társasházat építeni. A szerződéskötés 2007-ben megtörtént, teljesítés is és számlázás is történt 2007-ben. Az épület befejezése 2008-ban várható.
2007-ben nem tudtunk minden befejező munkára leszerződni és természetesen vannak olyan munkarészek, melyeknek a szerződéskötése, teljesítése és számlázása is csak 2008-ban történik.
Az épület kivitelezése, számlázása már 2007-ben megkezdődött, ezért a megrendelő felé 2008-ban továbbra is áfás számlát állítunk ki.
A kérdésem az, hogy ezen épülethez kapcsolódóan pl. a burkolóval 2008-ban megkötött szerződés és teljesítés alapján a számláját áfásan vagy a fordított adózásnak megfelelően kell-e befogadnunk?
Válasz:
Amennyiben egy építkezéshez kapcsolódóan olyan egyedileg megragadható ügyletekre kerül sor (például burkolás), ahol részteljesítés (vagy előlegfizetés) csak 2008-ban történik, úgy azokra már az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa tv.) vonatkozik, így - amennyiben a szolgáltatás jellege ezt indokolja - a fordított adózás szabályait már alkalmazni kell.
Kérdés:
Kérdésem, hogy hányas számú nyomtatványon kell az eva hatálya alá a 2008. január 1-től átjelentkezett társaságok társasági adóbevallását elkészíteni.
(Előző évben ez a nyomtatvány a 0771/E számú volt, de most ilyen nem találok a honlapon.)
Válasz:
A 2008. január 1-től evás társaságnak a 2007-es év tekintetében a 0771EVA-as számú nyomtatványt kell benyújtania, mely március végétől tölthető le a www.apeh.hu oldalról.
Kérdés:
2007. évi eva bevallást (0743) szeretnék önellenőrizni. A 0743-as kitöltési útmutatója szerint '31-es lapon kell, de 0831-es nincs a letölthető nyomtatványok között. A 0843-as bevalláson van lehetőség jelölni, hogy önellenőrzésként kívánom benyújtani, de csak 2008-as dátum adható meg időszakként.
Válasz:
A 0743-as bevallást a 0731-es önellenőrzéssel lehet módosítani. 0831-es bevallás nem lesz, mivel a 2008. évre benyújtandó bevallásokat már az eredeti bevallási nyomtatványon lehet önrevíziózni.
Kérdés:
Egy evás betéti társaság beltagja nyugdíjas, azonban 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy cégnél, ahol a járulékokat megfizetik utána. A bt-ben a tevékenységet ez a nyugdíjas beltag végzi, jövedelmet nem vesz fel, csak év végén az eva befizetése után járó összeget.
Kérdésem, hogy a havi 4.350,-Ft. egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell-e utána fizetni?
Válasz:
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 36 .§ (1) bekezdése értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 19. § (4) bekezdésében meghatározott havi 4.350,- Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a Tbj. 19.§ (2) bekezdésében meghatározott 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet (járulékalap hiányában az utóbbit értelemszerűen nem kell fizetni).
A fentiek értelmében a társas vállalkozásnak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után járulékalapot képező jövedelem hiányában is meg kell fizetnie – függetlenül attól, hogy emellett munkaviszonnyal is rendelkezik.
Kérdés:
Jár-e a vállalkozói járadék után adójóváírás, valamint a bevallás melyik sorában kell ezt feltüntetni?
Válasz:
A 0753-as bevallásban nem érvényesíthető adójóváírás a vállalkozói járadék után. A 2007-es adóévben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 21. d) pontja értelmében ugyanis csak pl. a munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás sorolható az ún. „Más bérjövedelmek” (4. sor) közé. A vállalkozói járadékot ezért most egyéb jövedelemként kell bevallani.
Érdemes erre figyelni a bevallás kitöltése során, mivel az APEH által küldött kitöltési útmutató félrevezető lehet, ugyanis az tévedésből a 2008-ban hatályos szöveget idézi. Az idei adóévben ugyanis már valóban bérjövedelemnek számít a vállalkozói járadék is, mely után az adójóváírás – a 2009-ben benyújtandó bevallásban - már érvényesíthető lesz.
Kérdés:
Kell-e bármiféle egészségügyi hozzájárulást fizetnie Magyarországon annak a személynek, aki Svájcban él és dolgozik, illetve évente 15-20 napot tölt Magyarországon, azok a napok is hétvégék.
A magyar állampolgárság még fennáll, állandó budapesti lakcímmel rendelkezik.
Az illető fizet egészségbiztosítást Svájcban és orvoshoz is ott jár, nem kíván részesülni a magyar ellátásból.
Válasz:
A Tbj. 13. §-ának a.) pontja szerint e törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet szabályai szerint kell alkalmazni.
A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletben, valamint az ennek a végrehajtásáról szóló 574/72/EGK rendeletben (továbbiakban: koordinációs rendeletek) lefektetett koordinációs alapelvek a szociális biztonsági ellátások védelmét többek között az alábbiak szerint biztosítják.
Fő szabályként mindig csak egy tagállam - mégpedig a munkavégzés helye szerinti tagállam - jogrendszerének szociális biztonsági előírásai vonatkoznak a dolgozóra, munkavállalóra, illetve önálló vállalkozóra. Ez a szabály abban az esetben is érvényes, ha a dolgozó állandó lakóhelye más államban van.
A koordinációs rendeletek személyi hatálya alá tartoznak többek között a munkavállalók, akik valamely tagállam állampolgárai (illetve valamely tagállam területén lakóhellyel rendelkező hontalanok vagy menekültek) és egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, illetve tartoztak.
A koordinációs rendeleteket az EGT valamennyi tagállama területén, azok esetleges Európán kívüli felségterületén, valamint a társulási megállapodás értelmében Svájc területén is alkalmazni kell.
A koordinációs előírások a biztosítási kötelezettség elbírálása körében arra mutatnak rá, hogy egy adott jogviszonyra a szociális biztonság szempontjából mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási kötelezettséget melyik tagállam előírásai szerint kell megállapítani. Fő szabály szerint a rendelet személyi hatálya alá tartozók abban az államban tartoznak a társadalombiztosítási kötelezettség alá, amelyben kereső tevékenységüket végzik.
A csak egy tagállam területén alkalmazott munkavállaló annak a tagállamnak a szabályai szerint biztosított, amelynek a területén foglalkoztatása történik. E szabály érvényes azokban az esetekben is, ha a munkavállaló lakóhelye egy másik tagállam területén van.
A kérdéses esetben a Svájcban alkalmazott munkavállalóra a svájci társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak, ezért nem kötelezett Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.
| 
