|
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról szóló kormányhatározat alapján elkészült a turizmus törvényről szóló koncepció, melyet a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek is támogatnak. A koncepció alapján az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kidolgozta a turizmusról szóló törvénytervezetet. A törvényjavaslat célja elsődlegesen az, hogy meghatározza a turizmussal kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat, a turisztikai tevékenységek gyakorlásának általános feltételeit, a turizmusban érdekelt állami és egyéb szervezetek együttműködésének kereteit, elősegítse a turizmus céltudatos fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakítását, valamint a turizmusban működő vállalkozások működését és fejlődését.
 A törvény megalkotását a turisztikai szakmai szervezetek (Országos Idegenforgalmi Bizottság, Magyar Szállodaszövetség, MUISZ, VIMOSZ, MISZ, MATUR stb.) már régóta sürgetik, tekintettel a turizmusnak a magyar gazdaságban betöltött jelentős szerepére, valamint arra, hogy ez a jelentősége – eltérően más ágazatoktól – a jogalkotás szintjén mindeddig nem tükröződött.
A turizmus fejlesztéséhez szükséges forrásokról több jogszabály is rendelkezett. Pl. a helyi adókról szóló törvény lehetővé tette a települési (községi, városi, fővárosi kerületi) önkormányzatok részére, hogy idegenforgalmi adót vessenek ki. A Magyar Köztársaság évenként elfogadott költségvetése is rendszeresen tartalmazott a turizmusra vonatkozó rendelkezéseket (pl. a turisztikai célelőirányzat, illetőleg az üdülési csekk részére biztosított összeget, továbbá az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adóhoz nyújtott központi támogatást). A törvénytervezet rögzíti a Regionális Turisztikai Célelőirányzat kötelező létrehozását is. Változás lesz, hogy turisztikai pályázatokon turisztikai célokra csak akkor pályázhatnak majd az önkormányzatok, ha az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulást turisztikai célokra fordítják.
A törvény nagyobb súlyt ad a Regionális Idegenforgalmi Bizottságoknak is: a kilenc turisztikai régióban továbbra is működni fognak a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, Regionális Turisztikai Bizottság (RTB) elnevezéssel, s a korábbi szabályozás helyett egy új miniszteri rendelet fogja majd működésük részletes szabályait megállapítani. Igazodva az egységes regionális szervezetrendszer kialakításának és működtetésének követelményéhez, az RTB-k a Regionális Fejlesztési Tanácsok törvényben nevesített bizottságaiként működnek majd. A bizottságok elnökei automatikusan tagjai lesznek a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak, melyeknek kötelező lesz kikérni a bizottságok véleményét minden turisztikai fejlesztéssel kapcsolatban. Jelentős előrelépés, hogy a régiós turisztikai szervezetek bekerültek a törvénybe, hiszen tevékenységük garantálja, hogy a régiós döntések szakmailag megalapozottak legyenek.
Mindezidáig a turisztikai tevékenységeket különböző szintű jogszabályok szabályozták, melyek a törvény megalkotása után is hatályban maradnak. Így pl. az utazásszervező- és közvetítő tevékenységre, az utazási szerződésre, a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátóhelyek osztályba sorolására, valamint a falusi szálláshelyek minősítésére vonatkozó rendeletek. Továbbá az idegenvezetésre, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokra, a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra érvényes más-más rendeletek. Ezen jogszabályok jelentős része a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatálybalépése miatt legkésőbb 2009. december 28-ig még módosulni fog.
A turizmus törvény létrejöttéig jogszabály nem határozta meg részletesen pl., hogy
a) melyek a turizmussal kapcsolatos állami és önkormányzati feladatok,
b) hogyan alakul az irányítás és a szervezetrendszer,
c) milyen legyen a turizmusban képződő források visszaforgatásának mechanizmusa,
d) miként kell az állami intézkedések ágazatközi összehangolásáról gondoskodni a turizmus fejlesztési igényeire tekintettel.
A piaci követelmények változása olyan új igényeket támasztott, melyeknek szabályozása nem tűrhetett halasztást. Ezért indokolt, hogy a törvény megalkotása mellett a gyorsabb beavatkozást lehetővé tevő, alacsonyabb szintű, operatívabb rendeleti szabályozás is fennmaradjon.
A Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben 500 millió forint költségvetési többletforráshoz jutott, amelyet a 2007. évi utószezon, illetve a 2008. évi előszezon beutazó és belföldi vendégforgalmának élénkítésére használhatott fel, három marketingkampány keretében. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. a megvalósítás érdekében kiegészítő szerződés kötött. A kampányok sikeresek voltak: a Magyar Turizmus Zrt. a vállalt növekedést a tervezett fél év helyett 5 hónap alatt teljesítette. Így – a tavaly őszi megállapodás értelmében – újabb 500 millió forint marketing támogatást biztosít az ÖTM a Társaság részére, természetesen hasonló keretfeltételek mellett (világos célok, teljesítmény elvárás, konkrét vendégéjszaka növekedés vállalás).
2007-2013 között 300 milliárd forint támogatással valósulhatnak meg turisztikai fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Ebből a 2007-2008-as akciótervi időszakban a pályázatos és kiemelt projektek mintegy 155 milliárd forint támogatásban részesülhetnek. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztésre (menedzselt vonzerő turisztikai hasznosításra), valamint a fogadóképesség javítására már 2007. végén megjelentek a pályázati felhívások.
Várhatóan 2008. júliusában írja ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a turisztikai desztinációs- management rendszer fejlesztését támogató regionális pályázatokat. A program célja olyan térségi, kistérségi turisztikai management szervezetek létrehozásának támogatása, melyek koordinálják az adott terület turisztikai fejlesztéseit, valamint összefogják a térség turisztikai kínálatát.
A turizmus részére biztosított többletforrások segítik új munkahelyek létrejöttét és az elmaradott térségek felzárkóztatását.
|
