|
A Magyar Köztársaság Kormánya kiemelt feladatának tekinti az állampolgárok biztonságának javítását. Az igények és a lehetőségek függvényében mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai tűzvédelem gerincét képező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok munkakörülményei javuljanak, továbbá megvalósuljon a 15–20 perces beavatkozási idő az ország bármely területén.
 A kormány 2006-tól kezdve – évenként – fokozatosan 54 óráról 48 órára csökkentette a készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltók heti munkaidejét. A többletfeladatok ellátása érdekében tavaly 500 fővel gyarapodott a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok létszáma, ebben az évben újabb 486, kiválóan felkészített, a szakma magas színvonalú gyakorlására kész tűzoltó lép szolgálatba.
Évek óta tervszerűen halad a tűzoltóságok technikai fejlesztése is. 2006 óta összesen 9,2 milliárd forint értékben kerültek új, illetve felújított tűzoltó járművek, a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszközök, védőfelszerelések a tűzoltóságokhoz.
Az Országgyűlés Önkormányzati Bizottsága – elismerve, és nagyra értékelve az önkéntes tűzoltó mozgalom másfél évszázados áldozatkész munkáját – törvényjavaslatot terjesztett a Parlament elé, amit, a tegnapi végszavazáson a képviselők 365 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadtak.
A javaslat vitája során dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter – még független képviselőként – következetesen kiállt a törvény megalkotása mellett. Az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló törvény a magyar jogalkotás történetében ezideig egyedülálló. Jauernik István, a tárca államtitkára, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is az elmúlt hetekben folytatott széleskörű egyeztetés sikereként könyveli el a jogszabály megszületését.
Magyarországon az önkéntes tűzoltó mozgalom kezdete az 1830-as évekre nyúlik vissza, ekkor alakult az első tűzoltó-egylet. A nagyobb településeken a kiegyezést követően jöttek létre önkéntesen szerveződő egységek. Ezeket az egyesületeket helyi kezdeményezésre alapították, tagjaik önként látták el feladataikat, létesítési és működési költségeiket pedig közadakozásból biztosították.
A társadalmi-gazdasági átalakulás nem kívánt következménye, hogy az önkéntes tűzoltó mozgalom jelentős mértékben elsorvadt és csak azokon a településeken élt tovább, ahol hagyományai erősek voltak, az önkormányzatok felismerték a helyi tűzvédelem nélkülözhetetlenségét és anyagilag is támogatták az egyesületeket.
Az ország tűzvédelmi helyzetében végbemenő folyamatok ráirányították a figyelmet arra, hogy a tűzoltóság gyors – 15-20 perces – beavatkozása csak akkor biztosítható a távolabbi, kisebb településeken, ha a jelenleginél több szervezet vesz részt a védekezésben és mentésben.
Az elfogadott törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkéntes szerveződések a tűz elleni védekezés területén is támogatást kapjanak, szabályozott módon kapcsolódjanak be a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységbe, új lendületet adva ezzel az önkéntes tűzoltó mozgalomnak.
| 
