Adózás, helyi adók

Államigazgatás

Állatbarát

Balaton

Befektetés

Belföld

Bér, jövedelem

Beruházás

Biztosítás

Borturisztika, borturizmus

Cégvilág

Civil hírek

Egészségügy / szociális intézmények

Elektronikus ügyintézés

Elemzések, tanulmányok

Életmód

Energiagazdálkodás

Építési ügyek

Érdekességek

EU

EU információk

EU pályázatok

e-ügyintézés

Felhívás

Felmérések

Fiatalok

Foglalkozás egészségügy

Foglalkoztatás

Gazdasági hírek

Gazdaságpolitika

Helyi önkormányzat

Helytörténet

Idegenforgalmi információ

Informatika és távközlés

Innen-onnan

Innováció

Interjú

Internet / multimédia

Jegyzet

Karrier

Képviselők hírei

képviselő-testület

Kiállítások, konferenciák

Kistelepülések

Kistérségek

Kitüntetés

Konferencia

Kormányrendeletek

Kormányzati hírek

Költségvetés

Környezetvédelem

Közbeszerzés

Közérdekű információk

Közgyűlés

Közlekedési információk

Közműépítés és szolgáltatás

Közvélemény

Kulturális programok

Minisztériumok

Nemzetiségi ügyek

Oktatás

Önkormányzati választás

Pályázatok

Parlament

Polgármesteri hivatal

Politika, közélet

Portré

Regionális programok

Rendezvény

Sport / fittness / szabadidő

Szabadidő

Szociálpolitika

Társadalom

Törvény, rendelet, szabályozás

Tudomány

Tudományos hírek

Tudósítás

Turizmus

Utazás

Vagyonkezelés

Vélemények


Megjelent az ÖNkormányzat 2007. szeptemberi száma

 

A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség tavaly elfogadott európai kartájának terjesztését szolgáló projekt nemzetközi munkacsoportjának legutóbbi finnországi értekezletén a TÖOSZ projekt-partnerként képviseltette magát polgármesternői tagozatának elnöke és elnökségi tagja (Zsíros Sándorné alsózsolcai és Vass Mária bojti polgármester), valamint nemzetközi titkára (Sabján Katalin) személyében. A helyszín kiválasztásában volt szerepe annak, hogy a finn nők a világon elsőként éppen száz éve váltak választópolgárrá és választhatóvá (az 1907-ben választott parlament tagjainak csaknem tíz százaléka volt nő), és hogy a mostani parlament (42 százaléknyi képviselőnővel a soraiban) megbízásából létesült kormánynak tizenkét hölgy és nyolc férfi a tagja. Amikor ez a kormány Tarja Halonen előtt letette a hivatali esküt, az Finnország első női elnöke Minna Canthra emélekeztetett, akinek hajdani küzdelme nélkül mindez nem történhetett volna meg. A munkacsoport tagjai ezért is Minna Canth leányaiként fényképeztették le magukat az 1844-től 1897-ig élt finn drámaíróról, a nők társadalmi helyzetének javításáért végzett munka élharcosáról alkotott szobor tövében. Hogy miről beszéltek értekezletükön a magukat a leányainak nevezők, arról Mindennek a felét! címmel számol be a lapban Sabján Katalin.

A Zártfórum nyitottan címet kapta az újságban a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter által először összehívott Kormány - Önkormányzatok Egyeztető Fórumának üléséről szóló tudósítás, mivel ez az összejövetel - a két oldal egyetértése alapján - azért nem volt sajtónyilvános, hogy a fórum munkajellege erősödjön, és ne kifelé beszéljenek a résztvevők. A tudósító Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára.

Miután a TÖOSZ elnöksége a legutóbbi ülésén, amint az várható volt, ismét kiállt a sarkadi kistérség visszaállítása mellett és álláspontjáról annak érdekében értesítette a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy az önkormányzatok érdekét sértő döntést pártjuk országgyűlési képviselői változtassák meg, a parlament végül is az önkormányzatok álláspontját tiszteletben tartó döntést hozott, noha az ellenzék ellene szavazott. Erről a döntésről - valamint az átszavazók és a tartózkodók kilétéről - Egyben maradhat a sarkadi kistérség címmel olvashatnak a legújabb lapszámban.

Kormányzati mamelukok ostoba szerepvállalása idézte fel e sorok írójában az agyrémeivel viaskodó Francisco Goya ásító és ordító prelátusait. „Itt van, itt az óra. Vége a kísérteteknek.

El kell tűnni a csavarra mozgó grandnak s minden cinkosának... Ya es hora.” Az idézet Vas István fordításában Lion Feuchtwanger: Goya, avagy a megismerés gyötrelmes útja című regényéből való, s a mottója egy Unalmasan őrjítő válaszok című karcolatnak.  A karcolat voltaképpen két unalmas, ám egymásra őrjítően hasonlító minisztériumi levél elemzése. Mindkét leirat Markó Antal, Szügy község polgármestere segítségért esedező kérésére olyan törvényi szabályok indoklásával és leírásával válaszol, amelyek miatt az egyébként ízig-vérig szocialista faluvezető a segítségkérésre rákényszerült.

Meglehet, hogy sok-sok év múlva közgazdászok, marketingesek, államigazgatási szakemberek és jogalkotók elemzik majd azt a hihetetlenül bonyolult szisztémát, ami a közműfejlesztések állami támogatásának anomáliájaként őriz az emlékezet. A legújabb lapszámban már most A szennyes hatvanhat címmel olvashatnak erről az Ökotám-konstrukciónak nevezett a módszerről, amelynek használói közül az 193/2007. (VII. 25.) számú kormányrendelet értelmében 66 települési önkormányzatnak csaknem hárommilliárd forintot kell kifizetnie. Annak ellenére, hogy a költségvetéstől lehívott támogatás egy napig sem volt a polgármesteri hivatalokban, mert azonnal továbbutalták a beruházások lebonyolítására szerveződött közműtársulásoknak. A közölt elemző riportban a közműfejlesztési támogatás visszafizetéséről az egyik érintett polgármesternek az a véleménye, hogy „az ökotámosok tökét akarták elkapni, ehelyett most a miénket mogyorózzák.”

Csörögi hír a címe a legutóbbi lapszámban nagy érdeklődést keltő Kipipált gyalázat című írás folytatásának, amiből kiderül, hogy a csörögi cigány gyerekek akkor még csak valószínűsített általános iskolai elhelyezése bekövetkezett, ám - noha az oktatási tárca honlapja szerint  minden rendben lett - a csörögi képviselőtestület feloszlatta magát, és minden nincsen rendben.

A közéleti szereplők tetszési indexének zuhanásszerű csökkenése idején legalábbis különös, hogy a Szigetköz egyik településén minden falubeli az elégedettség hangján beszél a hozzájuk képest dúsgazdag polgármesterről. Vajon miért teszik ezt? Erről szól a Lipóti tartozások című riport.

Akár a csapból, akár a kútból nyerjük az ivóvizet, elengedhetetlen, hogy az tiszta legyen. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban Kóthay László vízügyi szakállamtitkár, valamint Havasné Szilágyi Eszter vízgyűjtő-gazdálkodási főosztályvezető helyettes és dr. Horváth Lászlóné, az ivóvíz-ellátási osztály vezetője e tárgyban munkatársunk tíz kérdésére válaszolt, s e válaszokkal vetheti össze az olvasó - a Tíz, tiszta víz a Dunántúlon és az Alföldön című összeállításban - a tudósítói tapasztalatokat.

A hírek között a legelső helyen szerepel, hogy Molnár József, Fadd község közmegbecsülésnek örvendő első embere lemondott polgármesteri tisztségéről, s az újságból az is megtudható, hogy miért tette ezt.

Aczél Gábor

főszerkesztő

 

Publikálta
Sabján, Katalin