|
"2007. szeptember 10-én a magyar parlament a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tárasulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása kapcsán folyó év júniusában általa megszüntetésre ítélt sarkadi kistérség megmaradása mellett döntött 315 egyhangó igen szavazattal a köztársasági elnök jogi állásfoglalása és a közvélemény nyomásának hatására." - áll Tóth Imre polgármester szeptember 18-án kelt levelében, amelyben köszönetet mond a TÖOSZ-nak az ügyben kifejtett tevékenységéért, hiszen " támogatásuk nélkül nem vihették volna sikerre a kistérség ügyét."
A levél letölthető innen
Az előzményekről:
A TÖOSZ elnöksége 25/2007. (VI. 20.) számú határozatával, a kistérségi lehatárolás ügyében hozott Országgyűlési döntéssel, amellyel a sarkadi kistérséget megszüntette, eljárási szempontból nem értett egyet, mert a döntés során az érintett önkormányzatok véleményét nem kérték ki és ezzel az önkormányzatiság elve súlyosan sérült. Az elnökség egyidejűleg javasolta, hogy az Országgyűlés fontolja meg a döntése visszavonását.
A TÖOSZ elnökség kezdeményezésére Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke válaszlevelében leírta, hogy a az elfogadott törvény módosítására már nincsen lehetőség, ez ügyben meg kell várni a következő módosítási időszakot, amely a 2010-es önkormányzati választásokat követő hat hónap elteltével áll elő. Ugyanakkor jelezte, hogy az elnökség megkeresését eljuttatta az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságához.
2007. július 3-án - Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmány 26. §. (2 ) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, miután a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvény egyes rendelkezéseivel nem értett egyet, ezért azt aláírás előtt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldte az Országgyűlésnek. Magyarán szólva, az Országgyűlésnek a törvényt újra kell tárgyalnia és az elfogadásáról ismét határoznia kellett.
Az elnöki vétóval új helyzet állt elő, a TÖOSZ elnökségének javaslata realitássá vált, vagyis az Országgyűlésnek lehetősége volt korrigálnia korábbi elhibázott döntését.
Az elnökség korábbi álláspontja alapján kezdeményezte a TÖOSZ, hogy az Országgyűlés az ismételt döntést megelőzően, pótolja a korábbi hiányt, vagyis ismerje meg az érintett önkormányzatok véleményét, ezért szükséges felkérni a téma gazdáját, az Önkormányzati és Területfejlesztési minisztert, hogy szerezze be a véleményeket a sarkadi kistérség megszűnési kezdeményezésével kapcsolatban. Az új döntést a sarkadi kistérséghez tartozó települések képviselőtestületeinek véleményére kell alapozni, ugyanakkor szükséges kikérni a másik két érintett – a gyulai és a szeghalmi – kistérségi társulás álláspontját is, mivel a június végén elfogadott változtatás ezeket a kistérségeket is érintené.
Az ismételt tárgyalás során szükséges, hogy az országgyűlési képviselők figyelembe vegyék az önkormányzati autonómiák álláspontját is, mivel a képviselőtestületek képviselik elsődlegesen a településeken élők érdekeit, ezt a jogukat az országgyűlési képviselők nem vonhatják el, annál inkább nem, mert az 2004-ben alkotott törvény a kistérségek lehatárolása megváltoztatásának rendjét éppen a helyi igényekre, azok szakmai megalapozottságának vizsgálatára alapította. Amennyiben egy működő kistérséget alkotó településközösség nem kíván változtatni az együttműködésben résztvevők körén, semmi sem indokolhatja a helyzet átalakítását.
Az elnöki vétó elsődlegesen a sarkadi kistérség megszüntetését kifogásolja, ugyanakkor megemlíti a másik elfogadott módosító javaslatot, amely két település (Mikepércs, Bocskaikert) átsorolására tett javaslatot a Debreceni kistérségbe. Az elnöki vétó rámutat, hogy „a törvényjavaslat indokolása alapján azonban az állapítható meg, hogy Bocskaikert képviselő-testülete nem kezdeményezte átsorolását a Debreceni kistérségbe.” Tekintettel arra, hogy az új debreceni kistérség alapvetően a nagyvárostól délre lévő településekből jönne létre a kezdeményezések alapján, ezért sem érthető, hogy az érintett település kezdeményezése nélkül miért kívánják áthelyezni egy másik kistérségbe. Ugyanakkor a debreceni kistérség kapcsán is felmerül a kérdés, hogy mi van azon települések érdekével, amelyek nem kívántak kistérséget váltani, mint például Sáránd, viszont „kimaradásuk” esetén a kistérséget alkotó települések egysége bomlana meg.
A TÖOSZ álláspontja szerint az ország közigazgatási területi rendszerének átalakításánál mindenképpen figyelembe kell venni a települések véleményét, - az önkormányzati álláspontot nem helyettesíthetik az országgyűlési képviselői indítványok - viszont az egyes eltérő vélemények esetén az Országgyűlésnek joga és kötelessége a döntés meghozatala, melynek során elsődlegesen a szakmai szempontokat és a célszerűséget kell figyelembe vennie.
Az Országgyűlés ugyan a legfőbb döntéshozó testület, de mozgástere éppen saját döntései alapján is részlegesen korlátozottak, amíg egyes kérdésekben törvényben meghatározta a saját döntés menetét, addig azokban a kérdésekben be kell tartani ezt a menetrendet.
(Az ÖNkormányzat című újság szeptemberi számában további információk találhatóak: letöltés innen )
|
