|
Gyenesei Somogyországban volt a címe egy tíz évvel korábban, ebben az újságban megjelent írásnak, amely akkor egy megye talán legismertebb személyiségének a választói által korlátozott, de országlói szerepkörére emlékeztetett. Most, hogy miniszter lett belőle, országlói mivolta ágazati jellegűre szűkült, s nem a választói, hanem saját apparátusának tagjai korlátozzák. Ezért a vele folytatott minapi beszélgetésről Gyenesei tárcában címmel olvashatnak az ÖNkormányzat 2008. júliusi lapszámában.
A jelzett beszélgetés utolsó kérdése, hogy mi lesz a közigazgatási hivatalokkal? Amire az önkormányzati miniszter úgy válaszol, hogy egy június 11-ei kormányrendelet értelmében július 1-jétől törvényesen működnek tovább. Ivancsics Imre egyetemi docens a lap álláspontok rovatában helyet kapott írásában megjegyzi, hogy ez a kormányrendelet a hatályba lépésének napján még nem volt hivatalosan kihirdetve, ami a jogállamiság keretei között elfogadhatatlan, s jelzi, hogy a közigazgatás szabályozásával nincs minden rendben.
Hogy miért nincs, arról a Közigazgatás és az új szabályozás című dolgozatában olvashatnak. A Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) június 24-ei ülésén történtekről KÖEF harmadik miniszterrel címmel tudósít a lap, az új városok idei kiválasztásáról pedig az újság első oldalán is feltüntetett Nekünk nyolc címmel részletes elemzést tesz közzé. Ez utóbbi része, hogy a bár a Somogy megyei online hírportál utalása szerint az önkormányzati miniszter az új városok vezetőinek vegyes pártállására hivatkozva nyilatkozott, feltehető, hogy ez a nyilatkozata a városi címet elnyert települések egyéni országgyűlési képviselőire vonatkozó „súgáson” alapult. Mintha bizony az egyébként túlnyomórészt független településvezetők nem ismert politikai elkötelezettsége összekeveredett volna az országos „keresztapák” pártelkötelezettségével, s mintha bizony a mérlegelésnél ez utóbbi fontosabb szempont lehet(ett volna).
Helyi magyar vezetők világtalálkozójáról címmel tájékoztat a legújabb lapszám a MÖSZ kétévenkénti, idén hetedik rendezvényének történéseiről, egyebek között arról, hogy az önkormányzati reformról tárgyaló szekció aktív TÖOSZ-szerepvállalás mellett végezte munkáját; a vitavezetői szerepet a rendező szervek felkérése alapján dr. Zongor Gábor főtitkár töltötte be és az ülésen a vitaindító előadók között szerepelt Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke, Újbuda polgármestere is.
A TÖOSZ főtitkára Hídvégardó valósága címmel a lapban maga mutatja be egy hátrányos helyzete ellenére fejlődő település mindennapjait abból az alkalomból, hogy a Nyílt Társadalom Intézete és a Közép-európai Egyetem Archívuma által szervezett és a TÖOSZ elnökségének támogatását élvező Chacipe elnevezésű, utazó fotókiállítás egyik nyári állomása éppen ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség volt. „A tárlatmegnyitóra – írja a főtitkár, aki megnyitotta a kiállítást – szlovákiai munkahelyéről hazautazott Berki Tibor, a hídvégardói cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, aki a helyben, vagy elérhető közelségben nyújtott munkalehetőség fontosságáról szólván megemlítette, hogy a segély csak ennek hiányában, s csakis átmeneti megoldás lehet. A megnyitót követően beült az autójába és visszament a munkahelyére dolgozni.”
Valóságos időutazásra invitálja az olvasót a Tanyajárat című riport, amelyben az újságíró egy kisvonatban holland turistákkal és friss tojásokat eladni szándékozó Jolánka nénivel együtt zötykölődik, s amely vonat nélkül nyolcvan évvel ezelőtti állapotába süllyedne a környék. Hacsak – utal erre a szerinte igen kétséges lehetőségre a riporter – a Jolánka nénik jogosítványt nem szereznek, s terepjárót nem vesznek, vagy beköltöznek valamelyik faluba.
Európa-szerte tanúi lehetünk a helyi ügyekre irányuló érdeklődés növekedésének. A demokrácia egyik sarokköve, hogy a polgároknak szabadságukban áll részt venni azon problémák kezelésében, amelyek a leginkább érintik őket, s ezt elsősorban otthonokban tehetik. Az Európai Unió egyebek között arra szolgál, hogy a mindennapi emberek és azok választott képviselői együtt legyenek résztvevői az európai integráció példátlan vállalkozásának, a testvér-települési programok lényegében azt példázzák, hogy a helyi közösségek egy integrált Európát építenek. A hazai települési önkormányzatok ilyen testvéri kapcsolatairól ad körképet a legújabb lapszámban az Európa a polgárokért című összeállítás.
Aczél Gábor főszerkesztő
A teljes lapszám letölthető innen
|
