|
A konferenciát Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára nyitotta meg. Köszöntőt mondott Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója, valamint dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára.
Dely Krisztina a Covenant of Mayors Iroda vezetője a „Polgármesterek nemzetközi összefogása a klímaváltozás ellen” elnevezésű programot mutatta be, amelynek már három magyar település, Budapest,Tata és Biharkeresztes is a tagja. Az előadásból kiderült, miért érdemes csatlakozni a kezdeményezéshez, illetve melyek azok a célok és vállalások, amelyeket a települések kitűztek maguk elé.
Tóth Nelli, az Energia Klub projektvezetője az egyesület önkormányzatokat segítő programjait mutatta be. A 2006 óta futó Mérd Magad projekt az önkormányzati iskolák energiafelhasználásnak racionalizálásában és az energiatudatos oktatásban segít. A Napkorona Bajnokságban, európai mintára, azon települések versengenek, amelyek élen járnak a napenergia hasznosításában. A Klímakalauz pedig az Energia Klub egyik legfrissebb kiadványa, amely hasznos ötleteket ad a települési klímastratégia elkészítéséhez.
Sabján Katalin, a TÖOSZ Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programjának projektmenedzsere tájékoztatást nyújtott a program céljairól, 2008-as eredményeiről, valamint ismertette a 2009- es pályázati kategóriákat, amelyek között szerepel az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások témája is.
Dr. Tiborcz Péter, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke előadásának kulcsgondolata az volt, hogy az önkormányzatoknak nem szabad tétlenül várniuk a század közepére prognosztizált változásokra, hanem már most kell cselekedniük - legalább tervek készítésével. ÖKO-AKTÍV 19 program például abban segít, hogyan aknázhatják ki a megyék azt a helyzetet, hogy az oktatási intézmények a fenntartásukba kerültek.
Dely László energiagazdálkodási konzultáns előadásában egy az ország valamennyi kistérségében alkalmazható modellt vázolt fel. A Tatai Kistérség tapasztalatai, Tatabánya első, országosan is mintaértékű klímaprogramjával együtt nagyban elősegítik a Tatai-medencében tervezett, 4-5 kistérséget átfogó, fenntartható energetikai és vízgazdálkodási együttműködés, egy Ökotérségi Mintaprogram kialakítását és megvalósítását.
Dr. Hubai Ágnes ügyvéd, közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési törvény főbb változásairól beszélt. A változások többek között a (nemzeti és közösségi) értékhatárokat, illetve az erőforrások nyújtásának lehetőségeit érintik. Az új szabályozás értelmében településeknek többféle lehetősége adódhat a helyi kis- és középvállalkozások támogatására. Új szabályként jelent meg a közbeszerzés során a környezeti szempontok kötelező figyelembevétele.
Dr. Halm Tamás, az „Együtt a környezetért” konzorciumi program képviselője a „Pályázni válság idején?” című előadásában az EU-s források gyors felhasználására buzdított, illetve az önkormányzatok nagy szerepére hívta fel a figyelmet. Bíztató jelként értékelte, hogy az idei KEOP pályázatban 4 új megújulós, valamint 5 új energiahatékonysági pályázati konstrukció is helyet kapott.
Mármarosi István, az Ener-G Zrt. üzletfejlesztési vezetője a hulladéklerakókban keletkező depóniagáz felhasználásának lehetőségeit és nehézségeit mutatta be, majd az ESCO-s finanszírozási konstrukciók széleskörű energetikai szolgáltatásaira hívta fel a figyelmet.
Molnár Tibor és Mészáros György projektvezetők Újbuda önkormányzati napelemes projektjeiről tartottak érdekes beszámolót. Minden jelenlevőnek tanulságul szolgálhat, hogy az önkormányzat két irodaépületén elhelyezett 300 m2-es napelem rendszer megvalósítását egy 100% önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanfejlesztő cég segítségével valósult meg. A várhatóan több mint 45 év élettartamú 96 illetve 98 napelem tábla éves szinten 54 tonna CO2 kibocsátást akadályoz meg.
Dr. Nagy József a MAVIRKA Klaszter (Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegközi Klaszter) elnöke a Miskolcot körülölelő 44 településből álló Bükk-Makk Leader közösség egyedülálló kezdeményezését mutatta be, amely az energia megújuló energiaforrásokkal történő helyi megtermelésére és annak a közösség tagjai általi felhasználására, értékesítésére tesz kísérletet.
Bögre Lajosné polgármester asszonytól és Burainé Hajdú Éva jegyzőtől megtudhattuk, miért választotta településük, Tiszatarján, éppen a biomasszát a megújuló erőforrások közül.
A település közel 30 hektárnyi árterét először meg kellett tisztítani a gyalogakáctól és az így felszabadult területen, a WWF támogatásával energiafüzet telepítettek. A mintaprojekt remélhetőleg találkozik a Tisza-menti települések támogatásával és több önkormányzat is követi Tiszatarján példáját. A távlati tervek között szerepel egy saját biomassza alapú falufűtőmű megépítése is.
Szabó Ferenc, Tét város polgármestere egy biogáz üzem tervezéséhez próbált segítséget nyújtani a jelenlévőknek. Beszélt a növekvő kukorica felvásárlási árakról, a külföldi beruházókkal és hazai pályázatírókkal folytatott hosszadalmas egyeztetésekről, a gazdák egyre fogyó türelméről, valamint az alig néhány oldalas osztrák, illetve sokszáz oldalra rúgó magyar pályázati dokumentációról is.
Bogya Zoltán, Magyar Energia Hivatal Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály munkatársának előadása a Gázellátásról szóló törvény 2009. júliusi változásairól szólt. A szabályozásnak köszönhetően remélhetőleg áttekinthetőbb és érthetőbb lesz a liberalizált piacon való eligazodás. Újdonság, hogy a fogyasztók között 3 új átmeneti kategória lesz: a kisfogyasztók (lakosság) az egyetemes szolgáltatóktól vehetik, fix tarifa mellett a gázt. A 20 és 100 m3/óra közötti fogyasztók eldönthetik, hogy kimennek-e a szabad piacra, 100 m3 fölött viszont már csak a szabadpiacon vehetnek gázt.
Fazekasné Czakó Ilona, Hódmezővásárhely energetikusa, valamint az ETE TESZ alelnöke, a város utóbbi 4-5 évben szerzett villamosenergia szabadpiaci tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Hódmezővásárhelynek 2006-ban 60 millió forintot sikerült megtakarítani a liberalizált piacon.
A témákról részletesebb információkat kaphat, illetve letöltheti az előadások anyagait.
| 
