2007. szeptember 21. - Bugac
Mottó: Vidéken boldogulni…
- Magyarország „vidékiességét” kifejezi az, hogy az 1500 főnél kisebb lakosságú települések aránya 66 % és ezek területe teszi ki az ország területének 60 %-át. Ugyanakkor a népesség csupán 20 %-a él itt. - Mintegy egy millió ember külterületen él. Ők azok, akik az urbánus közszolgáltatásokat kevésbé vagy hátrányosabban tudják igénybe venni a belterületi lakosokhoz képest. - A falu, a tanya, az erdő és mező, a vizek partja, a táj az emberek számára lakóhely is, munkahely is, üdülőhely is. - Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 864 ezer hektár, amely arányát tekintve egyedülállóan magas Európában. A mezőgazdasági terület 77%-a szántóterület, 18%-a gyep. A konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőterület együttesen 5%-os aránnyal részesedett a mezőgazdasági területből. - A 7 813 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet átlagosan 503,09 ha területtel rendelkezik, míg a 765 608 egyéni gazdálkodóra átlagosan 3,33 ha jut. - A magyar háztartások harmada-negyede érintett a mezőgazdaság ügyében. A mezőgazdaság adja a GDP 3 %-át. * Közép Európa vidéki térségeinek a következő trendekkel és problémákkal kell szembesülniük: (részlet „Európai Területi Együttműködés 2007-213 Közép Európai Operatív Program” című EU kiadvány harmadik, 2006. 12. 21-én kelt terv-változatából) • Erős függőség a vidék-specifikus gazdasági ágazatoktól (mező- és erdőgazdaság, bányászat, stb.); • A vidéki társadalom csökkenő és elöregedő népességének helyt kell állnia a strukturális változások követelményeinek, a mezőgazdasági termelés csökkenése, vagy a domináns ágazatokban a munkahelyek elvesztése; • Hátrányos helyzetek az anyagi és emberi tartalékokat illetően; • Perifériális elhelyezkedés, hiányos közlekedési hálózat, gyenge kötődés a központi régiókkal; • A munkanélküliség magas szintje és a kedvezőtlen foglalkoztatási struktúra következtében a munkalehetőségek is elmaradnak; • Agyelszívás; • Problémák a műszaki és szociális infrastruktúrák stabil működésében. Mindazonáltal jó néhány vidéki térségnek potenciális lehetősége van, hogy a szerkezeti változások folyamatát sikerrel teljesítse.
Ehhez szükséges kulcstényezők: 1. Hozzáférési lehetőségek az infrastruktúrához, az ismeretekhez, a technológiákhoz; 2. A természeti és kulturális örökségekkel kapcsolatos fejlesztések (pl. turizmus) 3. A gazdasági alapok diverzifikálása (új termékek, új piacok, együttműködési hálózatok, új termelési módszerek, agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, organikus termékek) 4. Strukturális változások a mezőgazdaságból a szolgáltatási, a rekreációs ágazatok felé. * 2007.: Elindult a 2013-ig tartó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (az új NVT és NFT).
A III. VIDÉKFEJLESZTÉSI ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ CÉLJA, hogy • összehozza a vidék felemelkedésében résztvevő társadalmi csoportok, a kormány és a politika képviselőit, • fórumot adjon a közös kérdések megfogalmazására, és nyújtson lehetőséget a válaszadásra, továbbá • az Európai Uniós normák szerinti partnerséget, az EU Bizottsága D-terv megvalósítását szolgálja. (http://europa.eu/generalreport/hu/2005/rg29.htm)
MEGHÍVÁST KAPNAK (kb. két és fél ezer fő) • Ágazati, szakmai országos érdekképviseletek és civil szerveztek vezetői, képviselői • Falugazdászok • Fejlesztési tanácsok és ügynökségek képviselői (Kistérségi, Megyei, Regionális, stb.) • Határon túli magyar szakmai és civil szervezetek képviselői • Intézményvezetők állami, önkormányzati, egyéb / agrár-, kulturális, oktatási és tudományos • Kormányzati vezetők, képviselők • Környező országok vidékfejlesztési szakmai képviselői • Önkormányzati vezetők • Parlamenti pártok képviselői • Szaktanácsadók • Területi Szaktanácsadási Központok vezetői, Helyi Vidékfejlesztési Irodavezetők • Történelmi egyházak képviselői • Tourinform irodavezetők
FÓRUMOK TERVEZETT TÉMÁI: • Föld ügyek • Falu- és Tanyafejlesztés: infrastruktúra, település-arculat, társadalom, erőforrások • Tanyától a Régióig, avagy a közszolgáltatások és elérhetőségei (egészségügyi, oktatási, kulturális, közlekedési, stb.) • Organikus építészet, megújuló energiák, természet-közeli technológiák • Vidék és Agrárium Örökség-gazdasága (Hungaricumok, Kézművesség, Folklórizmus) • Erdők, Mezők, Folyók, Vizek • Táj, Európai Táj Egyezmény • Természetvédelem és Gazdálkodás a Természettel • Magyar Vidék helye a globális térben. Jövőképek és ideák: „Kert-Magyarország”, „Enerigafű Magyarországa”, „Bio- Magyarország”, „Fenntartható vidék”, stb. • Fast-food & Slow-food, meg a magyar gasztronómia, vendéglátás • Vidéki turizmus – Vidék marketingje • Gazdálkodás – Megélhetés – Verseny • SPS – áttérés az EU farmtámogatási rendszerére, támogatási kérelmek és pályázatok rendszere • Önszerveződés és Önkormányzás • Szaktanácsadás és a vidékfejlesztés intézmény-rendszere (HVI, TSZK, RSZK, LEADER csoport, TÉSZ, stb.), Monitoring • Közép-kelet európai helyzetkép
Program: 9.00 – 10.00 Érkezés és Közös Szalonnázás 10.00 – 11.00 11.00 – 12.00 Fórumok I. (célcsoportok és témák számára) Fórumok II. (célcsoportok és témák számára) Moderátor: média-, érdekképviseleti vezető Résztvevők: politikusok, kormányhivatalnokok 12.00 -13.00 Prezentációk Szervezetek, cégek bemutatkozása 13.00 – 15.00 Ebéd és Séta a bugaci pusztán 15.00 – 17.00 Miniszterek Fóruma Plenáris
SZERVEZŐBIZOTTSÁG nevében Bugac polgármestere Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke
|