III. VIDÉKFEJLESZTÉSI ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ


2007. szeptember 21. - Bugac

Mottó: Vidéken boldogulni…


- Magyarország „vidékiességét” kifejezi az, hogy az 1500 főnél kisebb lakosságú települések aránya 66 % és ezek területe teszi ki az ország területének 60 %-át. Ugyanakkor a népesség csupán 20 %-a él itt. 
- Mintegy egy millió ember külterületen él. Ők azok, akik az urbánus közszolgáltatásokat kevésbé vagy hátrányosabban tudják igénybe venni a belterületi lakosokhoz képest.
- A falu, a tanya, az erdő és mező, a vizek partja, a táj az emberek számára lakóhely is, munkahely is, üdülőhely is.
- Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 864 ezer hektár, amely arányát tekintve egyedülállóan magas Európában. A mezőgazdasági terület 77%-a szántóterület, 18%-a gyep. A konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőterület együttesen 5%-os aránnyal részesedett a mezőgazdasági területből. 
- A 7 813 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet átlagosan 503,09 ha területtel rendelkezik, míg a 765 608 egyéni gazdálkodóra átlagosan 3,33 ha jut.
- A magyar háztartások harmada-negyede érintett a mezőgazdaság ügyében. A mezőgazdaság adja a GDP 3 %-át.
*
Közép Európa vidéki térségeinek a következő trendekkel és problémákkal kell szembesülniük:
(részlet „Európai Területi Együttműködés 2007-213 Közép Európai Operatív Program” című EU kiadvány harmadik, 2006. 12. 21-én kelt terv-változatából)
• Erős függőség a vidék-specifikus gazdasági ágazatoktól (mező- és erdőgazdaság, bányászat, stb.);
• A vidéki társadalom csökkenő és elöregedő népességének helyt kell állnia a strukturális változások követelményeinek, a mezőgazdasági termelés csökkenése, vagy a domináns ágazatokban a munkahelyek elvesztése;
• Hátrányos helyzetek az anyagi és emberi tartalékokat illetően;
• Perifériális elhelyezkedés, hiányos közlekedési hálózat, gyenge kötődés a központi régiókkal;
• A munkanélküliség magas szintje és a kedvezőtlen foglalkoztatási struktúra következtében a munkalehetőségek is elmaradnak;
• Agyelszívás;
• Problémák a műszaki és szociális infrastruktúrák stabil működésében.
Mindazonáltal jó néhány vidéki térségnek potenciális lehetősége van, hogy a szerkezeti változások folyamatát sikerrel teljesítse.


Ehhez szükséges kulcstényezők:
1. Hozzáférési lehetőségek az infrastruktúrához, az ismeretekhez, a technológiákhoz;
2. A természeti és kulturális örökségekkel kapcsolatos fejlesztések (pl. turizmus)
3. A gazdasági alapok diverzifikálása (új termékek, új piacok, együttműködési hálózatok, új termelési módszerek, agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, organikus termékek)
4. Strukturális változások a mezőgazdaságból a szolgáltatási, a rekreációs ágazatok felé.
*
2007.: Elindult a 2013-ig tartó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (az új NVT és NFT).


A III. VIDÉKFEJLESZTÉSI ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ CÉLJA, hogy
• összehozza a vidék felemelkedésében résztvevő társadalmi csoportok, a kormány és a politika képviselőit,
• fórumot adjon a közös kérdések megfogalmazására, és nyújtson lehetőséget a válaszadásra, továbbá
• az Európai Uniós normák szerinti partnerséget, az EU Bizottsága D-terv megvalósítását szolgálja. (http://europa.eu/generalreport/hu/2005/rg29.htm)


MEGHÍVÁST KAPNAK (kb. két és fél ezer fő)
 
• Ágazati, szakmai országos érdekképviseletek és civil szerveztek vezetői, képviselői
• Falugazdászok
• Fejlesztési tanácsok és ügynökségek képviselői (Kistérségi, Megyei, Regionális, stb.)
• Határon túli magyar szakmai és civil szervezetek képviselői
• Intézményvezetők állami, önkormányzati, egyéb / agrár-, kulturális, oktatási és tudományos
• Kormányzati vezetők, képviselők
• Környező országok vidékfejlesztési szakmai képviselői
• Önkormányzati vezetők
• Parlamenti pártok képviselői
• Szaktanácsadók
• Területi Szaktanácsadási Központok vezetői, Helyi Vidékfejlesztési Irodavezetők
• Történelmi egyházak képviselői
• Tourinform irodavezetők

FÓRUMOK TERVEZETT TÉMÁI:
 
• Föld ügyek
• Falu- és Tanyafejlesztés: infrastruktúra, település-arculat, társadalom, erőforrások
• Tanyától a Régióig, avagy a közszolgáltatások és elérhetőségei (egészségügyi, oktatási, kulturális, közlekedési, stb.)
• Organikus építészet, megújuló energiák, természet-közeli technológiák
• Vidék és Agrárium Örökség-gazdasága (Hungaricumok, Kézművesség, Folklórizmus)
• Erdők, Mezők, Folyók, Vizek
• Táj, Európai Táj Egyezmény
• Természetvédelem és Gazdálkodás a Természettel
• Magyar Vidék helye a globális térben.
Jövőképek és ideák: „Kert-Magyarország”, „Enerigafű Magyarországa”, „Bio- Magyarország”, „Fenntartható vidék”, stb.
• Fast-food & Slow-food, meg a magyar gasztronómia, vendéglátás
• Vidéki turizmus – Vidék marketingje
• Gazdálkodás – Megélhetés – Verseny
• SPS – áttérés az EU farmtámogatási rendszerére, támogatási kérelmek és pályázatok rendszere
• Önszerveződés és Önkormányzás
• Szaktanácsadás és a vidékfejlesztés intézmény-rendszere (HVI, TSZK, RSZK, LEADER csoport, TÉSZ, stb.), Monitoring
• Közép-kelet európai helyzetkép

Program:
9.00 – 10.00 Érkezés és Közös Szalonnázás 
10.00 – 11.00
11.00 – 12.00 Fórumok I. (célcsoportok és témák számára)
Fórumok II. (célcsoportok és  témák számára) Moderátor: média-, érdekképviseleti vezető
Résztvevők: politikusok, kormányhivatalnokok
12.00 -13.00 Prezentációk Szervezetek, cégek bemutatkozása
13.00 – 15.00 Ebéd és Séta a bugaci pusztán 
15.00 – 17.00 Miniszterek Fóruma Plenáris

SZERVEZŐBIZOTTSÁG
nevében
Bugac polgármestere Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke