Klímapolitika, GMO, szelektív hulladékpiac

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Stavros Dimas-szal, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával tárgyalt Budapesten többek között klímapolitikai kérdésekről. Egyetértettek abban, hogy hatékony globális klímapolitikára van szükség, melyből Magyarország is kiveszi a részét, az uniós szintű vállalásokon belül azonban figyelembe kell venni az egyes tagállamok sajátosságait.


A fejlett tagállamok által együttesen vállalandó kibocsátás-csökkentési terhek megosztására kidolgozandó mutatók esetében fontos, hogy a kibocsátás-csökkentési kapacitások mellett a kibocsátásokért való felelősség elve is tükröződjön a mutatók kiválasztásában - tájékoztatott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Ezért hazánk támogatja az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás megjelenítését, valamint a tagállamok korai erőfeszítéseinek figyelembe vételét. Magyarország kellően fel fog készülni arra, hogy a magyar gazdaságra és a háztartásokra háruló klímavédelmi többletterhek a karbon-szegény gazdaságra való áttérést költséghatékony módon szolgáló erőforrássá váljanak, célirányos innovációt és fejlesztést tegyenek lehetővé, és végső soron versenyképességet növelő tényezővé váljanak.


Kiemelt tárgyalási téma volt a génmódosított termények és a magyar moratórium kérdése. Szabó Imre elmondta, hazai tudományos kutatások igazolták, hogy a MON810-es génmódosított kukoricavonal használata jelentős környezeti kockázatot jelent hazánk természeti értékeire. A magyar tilalom indokainak értékelésekor még nem vették figyelembe az új uniós irányelvek szerinti szigorúbb kockázatértékelési követelményeket, a terméket e szempontok szerint még nem értékelték és nem is engedélyezték. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal sem tudja kijelenteni értékelés hiányában, hogy ez a génmódosított kukoricavonal nem káros a környezetre. 2008 decemberében az unió környezetvédelmi miniszterei konszenzussal kinyilvánították, hogy a kockázatértékelési eljárást sokkal alaposabban és regionális alapon kell elvégezni, ezért a magyar fél fent akarja tartani a moratóriumot. Szabó Imre arra kérte az uniós környezetvédelmi biztost, támogassa a GMO engedélyezési rendszer mielőbbi megreformálását, hiszen magyar álláspont szerint a kockázatértékelést sokkal szigorúbb előírások szerint kell elvégezni a hosszú távú hatások figyelembe vételével.

A magyar fél felhívta a biztos figyelmét arra is, hogy hazánkat is érintik az újra feldolgozott hulladék piacának nehézségei, a másodnyersanyag piaci kereslet és árak csökkenése. A két környezetpolitikus egyetértett abban, hogy ez uniós jelenség, ezért EU szinten is elő kell segíteni a szelektíven gyűjtött hulladék piacának élénkítését. Hazánk ezért támogatja, hogy a környezetközpontú termék-tervezés feltételei között megjelenítsék a hasznosíthatóság elemeit, a hasznosítási piacot akadályozó nemzeti és nemzetközi korlátok megszüntetését, valamint a köz- és magánbeszerzések zöldítését. Szükségesnek tartják a szelektív gyűjtés és feldolgozás, valamint a hasznosításig történő tárolás támogatási lehetőségeinek vizsgálatát. Középtávon szükségesnek tartják annak megfontolását, hogy az elsődleges természeti erőforrást hulladékkal kiváltó, helyettesítő termékek piaci árát akár közösségi szintű árkompenzációs intézkedésekkel is csökkentsék, például a hasznosítást szolgáló fejlesztések uniós szintű támogatásával, kedvezőbb áfa besorolásával, közbeszerzésnél kötelező hasznosítási arány megállapításával.