Jászberényben az Európa Klubban már ötödik alkalommal hallgathattuk Lengyel László közgazdász, politológus, közíró előadását. Benedek Elek dédunokája nem mesedélutánt tartott, racionális, tényeken nyugvó elemzést hallhattunk tőle a világ, Európa és hazánk gazdasági helyzetéről, a válság természetéről, és a lehetséges szcenáriókat is felvázolta.

Lengyel László szerint a világ gazdaságának működésében azért vannak meseszerű elemek, hiszen a dolgok összefüggnek, s az események hatása egy idő után mindenütt érezhető, csak másként. A bevezetőben azt vázolta fel, hogy több éven át az EU-s elvárásokkal szemben ment a magyar gazdaságpolitika, a nemzetközi tendenciákat nem vettük figyelembe. Azaz fogyasztottunk, költekeztünk, miközben az elvárás szigorú, takarékos gazdálkodás volt. Így ért bennünket a válság. Az egyensúly megteremtéséhez pedig elengedhetetlen a fogyasztás visszafogása, a Magyarországon igen bőkezű szociális juttatások megnyirbálása. Ezt az irányt a Bajnai kormány most már megtalálta, így van esély a kilábalásra. Ez azonban nagyban függ attól, hogy Németország gazdasága mikor indul be, mert hazánk ezer szállal kötődik ahhoz. A világ és Európa autóipara, de az elektronikai ipar helyzete is nagyban kihat ránk, hiszen ezen ágazatok beszállítói nálunk vannak, itt készülnek az alkatrészek.

Arra a kérdésre, hogy a válságnak vége van-e, összességében reményt keltő választ adott Lengyel László. Úgy ítéli meg, hogy az USA gazdaságában 2009 végére már a növekedés lesz tapasztalható. Európa gazdasága 2010 közepére mutathat már pozitív jeleket, s Magyarországon 2011-ben minden bizonnyal tapasztalható lesz a növekedés. Ehhez azonban nemcsak a német gazdaság növekedésének kellene elindulni, de itthon is vannak feltételek.

A közgazdász kifejtette azt a véleményét, hogy a hazai reálgazdaság szerkezeti váltását nem tapasztalja, s ez sok gondot vetít előre. Nincsenek új befektetések, beruházások, melyek a motort beindítanák. A munkanélküliség növekedése a fiatalokat, pályakezdőket érinti erősen, ez pedig társadalmi feszültségeket okoz. Azt is elmondta, hogy a gazdaság stabilizálásához nemcsak befektetés, fejlesztés kellene. Az életformán is változtatni kellene, azaz ki kellene lépni abból az „utcából”, hogy hiteleket veszünk fel, fogyasztunk, s nem törekszünk megtakarításra. Az USA-ban is ez az út vezetett a válsághoz.

Tehát a gazdasági válságból való kijutáshoz reformok kellenek, szemléletmódot is váltani szüksége, mert másként nem jutunk sehová. A hazai helyzet elemzésekor azt is említette, hogy a kormányzás során a reformok, változások elindítása előtt a szakmai szervezetekkel nem történik érdemi párbeszéd, ez is a kudarcot vetíti elő, még, ha jó irányt is céloz meg a politika. Arra is oda kell figyelni, hogy mély erkölcsi-politikai válság, a hitelesség hiánya is sújtja hazánkat, ami csak nehezíti a helyzetet, a kiútkeresést.

KE