Kistérségi borverseny

 „A borivásnak ugyan nincs múzsája, de ha nincs is, helyesen jó bort csak az tud inni, aki múzsai nevelésben részesült, állandóan költőket olvas, muzsikát legalább hallgat, ha maga nem is csinál, és képekben gyönyörködik.”


A bor a Balaton-felvidék életében

Az ókori civilizációkban a bort isteni eredettel ruházták fel, s az emberekhez mindig isteni közvetítéssel jutott el. A korai vaskorban a kelták kultúrájában is megjelenő szőlőtermesztés és a borkészítés már fontos népességeltartó és gazdasági szereppel bírt térségünkben. Napjainkban is ismert Domitianus római császár rendelete, amely a provinciában megtiltotta az újabb szőlőtelepítéseket, sőt azt is elrendelte, hogy a meglévő szőlők felét pusztítsák ki és gabonát termesszenek helyette. Kr.u. 92-ben kihirdetett rendelet oka, hogy a pannóniai, ezen belül környékünk hegyein termő borok rontják az itáliai bor versenyképességét. Ezt a tilalmat két évszázaddal később Probus császár a szívére hallgatva eltörölte, hiszen maga is Pannónia szülötte volt, és családjából hozta magával a szőlő tiszteletét.

A honfoglaló magyarok szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel történő találkozása egy új életforma meghonosodásával járt együtt, hiszen nemcsak a nomád állattenyésztésről a növénytermesztésre való áttérést jelentette, hanem a több éves, sőt évtizedes élettartamú ültetvényeken való gazdálkodást hozta magával. Az itt élő emberek életstílusa, szokásai, hiedelmei, ünnepei is a szőlőkben vagy a pincékben történő eseményekhez kötődtek és kötődnek ma is. A szőlő és a bor az itt élő emberek élet részévé vált.A Közép-dunántúli régióban az ökológia adottságok a szőlő és gyümölcstermesztés szempontjából - természetesen kistérségenként némileg eltérően - jónak mondhatók. Ezen ágazatok a foglalkoztatás és értékteremtés szempontjából a jövőben is fontos szerepet játszanak. A régión belül a Balaton-felvidék mezőgazdaságában kiemelkedő jelentősége és hagyománya van a szőlőtermesztésnek.

Ezen gondolatok ismeretében, harmadik alkalommal jöttek össze a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása polgármesterei, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az évi „polgármesteri bor” termést elbírálják. Lesenceistvánd  kiváló körülményeket biztosított a nemrégiben felújított művelődési házukban az immár hagyományossá váló rendezvénynek. Idén közel húsz - polgármesterek által termelt - borminta került elbírálásra hazánk legcsodálatosabb borvidékéről. A borok döntő többsége kifogástalanul jó minőséget, gazdag aroma tartalmat, szemet gyönyörködtető színeket produkált. Illatukban és zamatukban sikerült a táj jellegzetes aromáját, a Balaton-felvidék báját megtalálni, a vulkánok ősi erejét megőrizni.

A minták versenyszámmal történő ellátását és bírálati besorolását Eke Ferenc Nemesvita polgármestere, a rendezvény főszervezője végezte a versenyt megelőzően. A minták elbírálásában Kulka Gábor vállalt védnökséget. A magas rangú szakmai  bizottságban a térség jelentős szőlő- és bortermelői, valamint szakmai vezetői vettek részt. A nehéz helyzetben lévő zsűri öt arany, öt ezüst és három bronzminősítést osztott ki .Meghatározásra került az aranyérmes borok felhasználásával készülő 2011- es kistérségi cuvée összetétele a „Kistérség Bora” az alábbiak szerint:

Marton József- Tapolca alpolgármester- 2010 évi Szürkebarát

Csanádi Csanád- Badacsonytomaj alpolgármester- 2010 évi Kéknyelű

Bolla Albert- Raposka polgármester- 2010 évi Olaszrizling

Eke Ferenc- Nemesvita polgármester- 2010 évi Ottonel Muskotály