Tapolca is méltóképpen emlékezett meg az 1956- os forradalom és szabadságharc jubileumi- 50 éves évfordulójáról.
Az ünnepségen emlékkő avatásra is sor került, amelynél településünk elöljáróin kívül- Dr. Hillinger János hozzátartozói is elhelyezték a kegyelet virágait.
Ki is volt  Dr. Hillinger János (képünkön) valójában? Mi kötötte Tapolcához?

Dr. Hillinger János a fővárosban született 1912. december 20- án. Édesapja: Hillinger Adolf, az I. világháború áldozataként eltűnt. Édesanyja: Klein Eszter postai alkalmazott- távirász volt. A rokoni legenda szerint a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hírét ő továbbította Leninhez.
Mindkét fiát egyedül nevelte fel nehéz körülmények között és taníttatta őket. István ötvösmesterként dolgozott, János a tudományegyetem orvosi fakultásán végzett.
Iskolai évei alatt sokat tanult és sportolt is Hillinger János. Kiváló atléta volt, dekatlonista- számtalan díj és kitüntetés tulajdonosa. Jól beszélte nemcsak az irodalmi német, hanem a bécsi dialektust is. Nyelvtudása és fizikai ereje mentette meg később egy Bécs melletti tankcsapda ásása idején. Amíg ideje engedte, orvosként is sportolt.
Édesanyját és bátyját 1944. június 27- én elvitték. Még abban az évben István Mildorfban, édesanyja Mauthausenben halt meg.
Hillinger János 1942- ben belépett a Szociáldemokrata Pártba.
1943. január 15- től 1945. január 1- éig munkaszolgálatot teljesített Komáromban, Érsekújváron, Görgényoroszfalun, Kisbéren és Sopronban.
1945. január 28- án Németországba deportálták Hillinger Jánost. Április 15- től május 14- éig a kapuvári közkórház fertőző osztályán munkaszolgálatosként dolgozott.
1946- tól Székesfehérvár városi, majd járási tisztiorvosa és az SZDP Fejér megyei elnöke, de egyéb fontos funkciókat is betöltött.
A „kékcédulás” választások után visszavonult a politikától.
1951- ben családjával együtt tapolcára költözött, ahol a kórházi tüdőosztály vezető főorvosaként dolgozott.
1956. október 26- án alakult meg Tapolcán a Forradalmi Tanács, melynek elnökévé választotta a közakarat.
Intézkedéseinek következtében 3 hónapra előre biztosított volt Tapolca és a kórház élelmiszere, tüzelője és egyéb szükséglete.
A kórházbarlangot kitisztíttatta, hogy szükség esetén elsősegélyhelyként használható legyen. A pártszékházat kiutaltatta egy hétgyermekes családnak. Egyik aláírója volt a forradalom napjaiban elhatározott elbocsátásoknak. Később ezt rótták föl legnagyobb bűnéül.
A helyi mozgalmas napok idején kórházi irodájában őrizte az egyik párttitkárt, mert nem akarta, hogy a lakásán bántódása essék.
1956. november 4- e után állásából elbocsátották, majd letartóztatták. Pár hét után szabadon engedték, majd kitiltották Tapolcáról.
Néhány további fontosabb dátum Dr. Hillinger János életéből:
1957. november 9- től 1959. november 8- áig volt börtönben. Szabadulása után Biharugrán lett körzeti orvos. Onnan ment nyugdíjba
1973- ban. Budapesten családi házat vásárolt és odaköltözött családjával. Ott ismét orvosként dolgozott 1977- től 1983. december 31- éig.
1989. márciusában tagja lett az újraalakult, akkor már Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak.
Nagy Imre újratemetését már nem érhette meg.
1989. április 17- én halt meg..
1990. január 4- én a Győri Katonai Bíróság kiadta az 1989. évi XXXVI. Törvény 1. rendelkezése alapján az ítélet semmissé nyilvánításáról szóló okiratot.
1991- ben a Magyar Köztársaság elnökétől posztumusz megkapta az 1956- os Emlékérmet és Emléklapot.
Az 1956- os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója évében mi is kegyelettel emlékezünk Dr. Hillinger Jánosra.

Köszönet az anyag és a fotó rendelkezésünkre bocsátásáért Reindl Erzsébetnek, a Török János Népfőiskola szervezőjének.